Miért van az, hogy ha valahol kitakarítják a várost, akkor oda szép lassan visszaszivárognak a bódék? Teljesen mindegy, hogy pláza épül a helyén, új tér vagy park, a bódék előbb-utóbb újra megjelennek.
Bódé van tapasztva a Néprajzi Múzeumhoz a Kossuth téren*, az összes BKK-jegyárusító hely mellé, ahol éppúgy jegyet árulnak. Bódék épültek a KÖKI Terminál vagy épp a Westend tövében, melyek megépítése mellett épp a bódévárosok eltüntetése volt a nagy érv.
A fenti képet a Március 15-e térről posztolta a Belváros Budapest blog és tulajdonképpen semmi okom nem lenne ezen kiakadni, hiszen önmagában elég pofás lenne, mondjuk egy vásárban, na és hol van ez a gyakorlatilag utolsó négyzetcentiméteréig beépített Erzsébet térhez képest.
Csak egyszerűen most fogyott el a cérna valahogy.
Vagy tényleg olyanok ezek a bódék, mint a por, amik takarítás után újrateremnek? Van egy ilyen bódéentrópia vagy micsoda? Miért van az, hogy egy-két kivételtől eltekintve a városban mindenhol ez a szabály érvényesül, függetlenül attól, hogy épp milyen színű vezetés van?
Van ezeknek engedélyük? Mire? És ki adta nekik és miért? Miért nincsen minden látványterv telebódézva?
*Mint jeleztétek, az már eltűnt a Kossuth tér átépítésével, és nem is kerül vissza. Éljen!