Itt az új atomháború

Ezt most nem hidrogénbombákkal, hanem nyomottvizes reaktorokkal, fűtőkörökkel, és olvadékcsapdákkal fogják vívni.

Illustration for article titled Itt az új atomháború

Ezt most nem hidrogénbombákkal, hanem nyomottvizes reaktorokkal, fűtőkörökkel, és olvadékcsapdákkal fogják vívni.

Advertisement

Tegnap a Roszatom orosz állami konszern egyik fejesének, Szergej Alexandrovics Bojarkinnak az előadásán jártam. Ő a Rosatom Overseas projekt vezetője a cégnél, melynek célja az orosz atomtechnológia világpiacra való kijuttatása. Volt itt minden, aminek plutóniumhoz, uránhoz és maghasadáshoz köze van: Fukusima, Csernobil, Hirosima, amerikai-orosz vetélkedés és persze Paks is. A végére egészen hidegháborús hangulat kerekedett!

Az első órában arról volt szó, miért is olyan hasznos az atomenergia. Bojarkin tévhiteket oszlatott a fukusimai katasztrófával kapcsolatban. Elmondta, hogy a halálozások kizárólag a cunaminak, és nem az erőmű sérülésének köszönhetőek. Állította, hogy csak 17 ember kapott magasabb sugárdózist, ők is annyit, amennyit egy Budapest-New York repülőúton bárki felszed.

Advertisement

Innentől kezdve csak jöttek, jöttek, jöttek a számok és tények. Nem lepődtem meg, hogy mindegyik az erőművek pótolhatatlanságára utalt. Az érdekesebbeket pontokba szedtem.

  • Egy atomerőmű költségeinek 40%-át a biztonságra fordítják.
  • Az atomenergiába való befektetés drága, de arányosan olcsóbb mint a szélenergia, az üzemeltetés pedig szintén sokkal kevesebbe kerül.
  • Nincs széndioxid emisszió.
  • Nem függ a nyersanyag árától az energiaár. Ha kétszer annyiba kerülne az urán, az erőművekben termelt energia ára csak 1%-kal emelkedne. Ez ám a trú rezsicsökkentés!
Advertisement

Ezután jött a reklámblokk. A cégvezető tisztázta, hogy miért a Roszatom mindennek a netovábbja az egész atompiacon, különösen a legnagyobb amerikai konkurenssel, a Westinghouse-szal szemben. És itt megindult a verbális offenzíva. Bojarkin elkezdett sztorizni. Felháborodottan mesélte, hogy a cseh erőműtender kapcsán Hillary Clinton, az Obama adminisztráció akkori külügyminisztere hogyan próbálta befolyásolni a cseh döntéshozókat. Egy magáncég érdekében! Szinte atommutyit kiáltott. Amikor Clinton azzal védekezett, hogy ez 9000 új munkahelyet jelentene az USA-ban, az oroszok válaszul ugyanennyi munkahely teremtésére vállaltak garanciát Csehországban.

A hosszú felvezető után Bojarkin szóba hozta Paksot is. Nyilvánvalóan arra futott ki az egész, hogy a sajtóban megágyazzon a ténynek, hogy a második paksi blokkra kiírandó tenderen indulnak az oroszok. Már ha lesz tender, ugyanis egyelőre még nincs. Kiderült az előadásból, mire is számíthat Magyarország, ha az orosz technológiát választja:

  • Az erőmű építési munkálatait magyar vállalkozók végezhetik, 50%-ban magyar beszállítók szállíthatnának. Az imperialista amerikaiak természetesen monopol módon mindent maguknak tartanának meg!
  • Ahol a Roszatom erőművet épít a jövőben, ott is lehetőséget kapnak magyar vállalkozók.
  • Kapunk PÉNZT. Jó kis orosz hitelekre és befektetőkre számíthatunk.

A kérdéseknél szóba jött Hirosima, Nagaszaki és Csernobil szerepe az atomenergia társadalmi elutasításában. Bojarkin számokkal magyarázta el, hogy ez mind fel van fújva, hiszen például az atombombák utóhatása egyáltalán nem olyan drámai, mint ahogy azt bizonyos felbujtók megpróbálják beállítani, ugye. Én az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásokról kérdeztem. Nem tudtam neheztelni a tolmácsra, amikor a 2,5 órás adatokkal terhelt előadás után a 3 mondatos kérdésemet 5 másodperc alatt fordította oroszra. Mindenesetre Bojarkin szerint egy vicc, ami ezzel kapcsolatban zajlik: az irániaknak esélyük sincs ilyen sufnituning technológiával robbanófejeket előállítani.

Advertisement

Én már az előadás előtt is atompárti voltam, és kíváncsian várom a második blokkra kiírandó pályázatot. Zöldek, Greanpeace aktivisták és progresszívek, szerintetek? Kommentben várom a véleményeket pro-atom és kontra-atom.

Fotó: x-ray delta one/James Vaughan

Vélemény, hozzászólás?