Tegnap délelőtt a Magyar Épületgépészek Napján jártam a Corinthia szállóban. Mielőtt elkezdődött volna a sajtótájékoztató, körülnéztem kicsit. Kicsit furcsán éreztem magam a sok harmincas-negyvenes mérnök között a kifejezetten puccos hotelben. Nem értettem miért küldött ide a Szily. Mire véget ért a rendezvény, rájöttem: az épületgépészet cool!
A középpontban a kazánok álltak. Szakértők mutatták be, milyen módszerekkel verik át a fogyasztókat egyes kamutechnológiák promóterei. Három technológiát lepleztek le, a gázmágnessel működő kazánokat, az ionkazánokat és a kavitációs kazánokat. Közös jellemzője mind a háromnak, hogy online terjednek, százas nagyságrendben gyártják és importálják őket. Jellemzően az általános iskolai fizikán és az energiamegmaradás törvényén elegánsan túllépő szlogenek kötődnek hozzájuk: 120%-os, 140%-os, de van, ahol 12-14-szeres hatékonyságot ígérnek. Ami természetesen ordas kamu.
A gázmágnesek esetében a trükk az, hogy a drága berendezések beszerelésekor normálisan beállítják az addig falsul működő kazánokat, és ezzel érik el a hatékonyság növelését. Eközben persze a fogyasztóra rásózzák a súlyos összegekbe kerülő cuccot. A kavitációs és az ionkazán elektromossággal fűt, ami normális esetben 2,5-szer drágább, mint a gáz. Ami nem is lenne baj, ha senkivel nem tudnák elhitetni, hogy olcsóbb. El tudják.
Az előadás csúcsa az volt, mikor az egyik épületgépész 220-at vezetett egy pohár vízbe, majd ahogy egyre több sót adott hozzá, az felforrt és borzasztó látványos módon elkezdett szikrázni. Én biztos nem vennék olyan kazánt, ami ilyen módon melegíti a vizet.
A mérnökökből olyan jóindulat, olyan fogyasztóvédő és társadalomnevelő hév áradt, hogy legszívesebben keblemre öleltem volna őket. Figyeljetek, amikor kazánt vesztek!