Berki Krisztiánnál azonban sokkal fontosabb, hogy hol tart épp az Okinavától Szapporóig húzódó cseresznyevirágzás-tengely mutatója Japánban. Most épp a déli Kagosimában, ahonnan helyszíni tudósítónk küldi ezt a gyomorforgató képet.
Berki Krisztiánnál azonban sokkal fontosabb, hogy hol tart épp az Okinavától Szapporóig húzódó cseresznyevirágzás-tengely mutatója Japánban. Most épp a déli Kagosimában, ahonnan helyszíni tudósítónk küldi ezt a gyomorforgató képet.
A legdélebbi nagy szigeten, Kjúsún, annak is déli csücskében található városban élő öcsém a virágba borult fákat a várostól északra fekvő Szenganen-parkban látta, ami nevetségesen szcénikus módon a Kagosimai-öbölre és az annak közepén füstölgő Szakuradzsima tűzhányóra néz. Ezt írja:
Mint megtudtam, van belőlük [cseresznyefákból] egy rakat fajta, és ugyan tömegesen majd csak jövő héten nyílnak, de pár már elkezdett virágzani, mint ebben a csodaszép parkban is, ahol hétvégén sétáltam.
A cseresznyevirágzás a japán tavasz kezdete, ezen a térképen lehet követni, ahogy a jelentős észak-dél kiterjedésű országon végignyílnak a rózsaszín virágok:
Január végén kezdődik a buli a Ráktérítőtől épp hogy csak északra fekvő Okinaván, a négy nagy szigetet pont Kagosimánál éri el a tavasz hulláma, ezekben a napokban.
Japán tengelye innentől sokkal inkább kelet-nyugati, mint észak-déli, úgyhogy a virágzás viharos gyorsasággal terjed át Sikokura és Honsúra: a héten meglesz Fukuokától Kiotón át Tokióig az összes nagyváros és környéke.
Tokiónál fordul a szigetcsoport ismét észak felé. Szendaiban, ahol a nagy földrendés volt három éve, csak április 9-ére várják a virágzást, a Szibériával határos Hokkaidón pedig egész május elejéig lehet lapátolni a havat.