A Közel-Kelet ingoványos, folyton változó meghatározásáról jelent meg nemrég egy lenyűgöző cikk az Atlanticban, melyből váratlanul nemcsak a Közel-Kelet, hanem Kelet-Európa definíciója is kirajzolódik.
A Közel-Kelet ingoványos, folyton változó meghatározásáról jelent meg nemrég egy lenyűgöző cikk az Atlanticban, melyből váratlanul nemcsak a Közel-Kelet, hanem Kelet-Európa definíciója is kirajzolódik.
Régi és új térképek során mutatja be Nick Danforth történész és térképblogger, hogy a világnak egy évezredek óta annyira komplex vidékét, mint a Közel-Keletet, nem lehet egyszerűen se ábrázolni, se megérteni. Eleve, mi az, hogy Közel-Kelet? De munkájából egy másik definíció is kirajzolódik, nézzék csak:
Ez Danforth 15 térképéből az első, és azt mutatja, hogy a Nyugat és a Kelet definíciója mit jelentett az antikvitástól a hidegháború végéig. A Nyugat határa az elmúlt 3000 évben folyton változott; jelentette az ókori görög civilizációt, a Nyugat-Római Birodalmat, a keresztény Európát (először az arabokkal, majd az Oszmán Birodalommal szemben), majd a második világháború utáni Nyugat-Európát.
Itt, a hatodik kockán van a lényeg: ez a maszatosan körülhatárolt rész itt a térkép közepén, ami egyszer vagy többször oldalt váltott. Például Magyarország, ami pár száz évig a Nyugat része volt, aztán 150 évig a Keleté, aztán megint Nyugat lett, aztán megint Kelet, és közben mindkettő és egyik sem, most meg, izé.
Ennél jobban soha nem láttam még bemutatni azt, hogy mi Kelet-Európa: a második világ Európán belüli része, ahol Kipling megfigyelése, miszerint „A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat, a kettő soha nem találkozhat”, még csak véletlenül sem igaz.
Ja, a Közel-Kelet ennél persze sokkal bonyolultabb.
Térkép: Karl Sturm és Nick Danforth