Íme az eddig tizenkét halálos áldozattal járó terrortámadás előzményei – bár a főszerkesztő szerint mostanában nem kaptak semmilyen fenyegetést.
A Charlie Hebdo magazin története a hatvanas évekre nyúlik vissza: a lap elődjét ekkor alapították Hara-Kiri címmel, és az alkotógárdájában már ott volt két ma meggyilkolt karikaturista is: Cabu (Jean Cabut) és Georges Wolinski. 1969-től az addigi havilapból hetilap lett, L'Hebdo Hara-Kiri címmel, melyet ugyan betiltottak egy ízléstelennek minősített vicc miatt, de pont ezt elkerülve lett a lap neve Charlie Hebdo.
Az újság 1981-ben a csökkenő olvasottság miatt megszűnt, majd tizenegy évvel később újra összeállt a régi csapat néhány tagja, és százezres példányszámmal újraindították. Az első, komolyabb nemzetközi visszhangot keltő ügy 2006-os, akkor a lap nemcsak, hogy leközölte a dán Jyllands-Posten botrányos Mohamed-karikatúráit, még kiegészítette pár sajáttal is. Ezek kiváltották az akkori francia elnök, Jacques Chirac rosszallását is, de a lap azzal védekezett, hogy nem a muszlimokat vették célba, hanem az iszlám fundamentalizmust.
2011. november 3-án a lap egyik száma Charia Hebdo címmel jelent meg, vendégszerkesztőként pedig magát Mohamedet tüntették föl, róla újabb karikatúra is megjelent. Erre válaszul gyújtóbombával támadták meg egyik éjszaka a szerkesztőséget, amely akkor teljesen kiégett. A halálos fenyegetéseket is kapó munkatársak válaszul egy szakállas iszlamistával csókolózó Charlie Hebdo-karikaturista képével válaszoltak, és "A szerelem erősebb a gyűlöletnél" képaláírással.
A következő évben készült a másik posztban látható címlap, egy muszlim imámot (és nem Mohamedet, ahogy először írtam) kerekesszékben toló ortodox zsidóval. A retorzióktól tartó francia kormány válaszul ideiglenesen bezárt néhány követséget és kulturális központot, a külügyminiszter, Laurent Fabius pedig bírálta a "tűzre olajat öntő" karikaturistákat. A főszerkesztő, Gérard Biard (túlélte a merényletet, mert épp Londonban volt) így felelt neki: "A mi újságunk betartja a francia törvényeket. Ha a törvény Kabulban vagy Rijádban esetleg mást mond, az nem a mi gondunk."
2012 szeptemberében a Charb néven alkotó Stéphane Charbonnier halálos fenyegetéseket kapott a meztelen Mohamed-karikatúrája miatt, és rendőri védelem alá is került. Ő akkor azt mondta: "Ha feltesszük a kérdést, hogy le szabad-e rajzolni Mohamedet, akkor a következő kérdés az lesz, szabad-e egyáltalán muszlimokat mutatni az újságban, majd az, hogy bármilyen embert mutathatunk-e. A vége az lenne, hogy semmit nem lehetne ábrázolni az újságokban, és a világban és Franciaországban agitáló maroknyi szélsőséges nyerne."
Az újság nemcsak a muszlimokat háborította fel, története során gyakorlatilag minden vallást és kisebbséget provokált, de komolyan csak az iszlamistákat dühítették fel. A lap utolsó tweetje percekkel a támadás előtt boldog új évet kívánt az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Baghdadinak.