A milliárdos, akinek igazából nem volt semmije

Illustration for article titled A milliárdos, akinek igazából nem volt semmije

Pénzügyi szarvashibára épült az egész Quaestor-birodalom, az meg soha senkinek nem tűnt fel, hogy az egész csoport értéke mindig is negatív volt, és nem akadt benne semmi kézzelfogható vagyonelem. Irtó érdekes portré jelent meg Tarsoly Csabáról, aki nem is jelentett öncsődöt.

Advertisement

Egyetlen mondatból végre megértettem az egész Questor-bukta alapvető okát. A Figyelő portrécikkének elején mondja egy volt évfolyamtársa, hogy a most 50 éves Tarsoly milyen okos fickó volt a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ehhez képest mekkora alapvető szarvashibára építette a biziniszét. Azt ígérte ugyanis a a kötvényeseinek, hogy bármikor visszaválhatják a papírjaikat, miközben a befolyt összegből illikvid ötleteket, például óriási ingatlanfejlesztéseket finanszírozott. Ez kezdettől azt jelentette, hogy a legkisebb pánik esetén azonnal csődbe megy.

Valószínűleg ezért kellett engedély nélküli kötvénykibocsátásokkal újabb és újabb friss pénzt bevonnia.

Advertisement

A cikkből az a kép alakul ki, hogy bár a Quaestor-hálózatba rengeteg különböző profilú cég tartozott, a pénzügyi vállalkozásoktól az ingatlanosokon át egészségügyi, restraurátor, női őrző-védő, zenekiadó, focis és golfos cégekig, Tarsoly Csaba birodalma hámozott lufi volt csupán. Kívülről bevont tőkéből, bankhitelekből épített egy nagy holdingot, aminek a hatalmas kötvényállomány miatt is negatív volt a tőkéje, és igazából egyetlen eleme sem termelt értéket. Tarsoly egyszer sem tudott mondjuk megvenni egy céget, feljavítani, aztán az értéknövekedést besöpörve eladni, mint mondjuk a Wallis.

A Figyelő cikke 31 vállalatból álló listán sorolja Tarsoly céghálóját, de ezek között nincsen szinte egy darab stabilan nyereséges termelő vagy szolgáltató sem, pár pénzügyit kivéve. Ami meg nyereséges, az is éppen csak. A tipikus Quaestor-láncszem néhánytól néhány tízmillió forintig terjedő veszteséget termelt tavaly.

Advertisement

Hiába impozáns a birodalom mérete, ha kézzelfogható, értékes, eladható vagyonelemek sincsenek benne. A néhány jól ismert, értékesnek tűnő ingatlan mögött – ETO park és stadion, Mátra Lifesyle Szálloda, DunaCity-telkek Dél-Pesten – hatalmas hitelek vannak.

A cikkben megszólaló ismerősök szerint Tarsolyt – bár az összes döntésben benne volt – az utóbbi években igazából a foci és a nagyszabású ingatlanprojektek érdekelték. (A focivonalban az az érdekes, hogy főiskolás korában állítólag még egyáltalán nem hozta lázba a téma.) Ez viszont csak vitte a pénzt, az ingatlanos tervek pedig a válság miatt besültek, használhatatlan telkekbe fagyasztva a Quaestor vagyonát.

Advertisement

Ugyanabben a Figyelő-számban van egy igen érdekes másik cikk a témában, ami akár újabb komoly botrányokat is előrejelezhet. Valami nincs rendben ugyanis a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődjével. Az ügyfeleket Szombati Zsigmond felügyeleti biztos és a Quaestor Értékpapír aláírásával arról tájékoztatták, hogy a Hrurira március 9-én csődeljárást kezdeményezett önmaga ellen. Az öncsődkérelmek viszont egy munkanapon belül megjelennek a cégközlönyben. És ez nem jelent meg. Miközben a másik, szintén bejelentett öncsőd, a Győri ETO FC Kft.-é az ügyrend szerint ott szerepelt a cégközlönyben. A Figyelő szerint két eset lehet elvileg: vagy be sem adták, vagy elutasították a kérelmet. Ami azzal is járhat, hogy a Hrurira akár jogszerűen is utalgathat pénzeket, még most is.

Vélemény, hozzászólás?