A Küküm sajtóosztálya kommentálni akarta a Cink egyik posztját, és küldött egy közleményt. Amiben rettenetes dolgokat vallanak be, bár a szándékuk szerintem nem ez volt. Bennfentes információik voltak, amiket nem osztottak meg, hogy mentsék a saját pénzüket.
Az előzmény: ma délelőtt rövid posztban ismertettük a Népszabadság cikkének lényegét, miszerint egy nappal a Quaestor öncsődje után halt meg a Külügy beruházási főosztályvezetője, aki minisztériumi források szerint lehet, hogy öngyilkos lett. Azt is idéztük a napilaptól, hogy:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én vettek ki, ez pedig bennfentes kereskedésre utal.
Nem sokkal a poszt élesítése után levél landolt a postaládánkban, a Küküm sajtóosztályáról érkezett. A műfaja egyébként nem helyreigazítás, hanem kommentár. Először érdemes elolvasni teljes egészében, nem túl hosszú:
A KKM és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információval nem rendelkeztek.
A Quaestor csődjét – mint az közismert – az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsátott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.
Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket!
A lényeg a második bekezdésben van, idemásolom:
Amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, és az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól. Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.
A Küküm emlékezete szerint tehát március elején – vagy már az előtt is – valóságos pánik volt a Quaestornál, "az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét", sőt a "Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét". Csakhogy ez nem igaz. Vagyis pontosabb úgy fogalmazni, hogy a nagyközönség a Quaestor március 9-ei bejelentése előtt biztosan nem tudott arról, hogy pénzkivételi pánik lenne a cégnél, azt meg főleg nem, hogy a Quaestor ne tudná kifizetni a kötvényeit. Erről a gazdasági-pénzügyi sajtóban sem írtak semmit.
Erről sehol sem írtak semmit.
Itt lesz igen fontos az időrend. A minisztérium korábbi nyilatkozatai szerint a tárcánál március 5-én döntöttek arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház államkötvényeit kiveszik, ami a gyakorlatban március 9-én, azon az utolsó napon történt meg, aminek az estéjén aztán a Quaestor közleményt adott ki a csődről. Mindaz, amiről a nekünk írott levelükben írnak, vagyis az ügyfélroham és a többi, csak ezek után, március 10-étől kezdődött.
Ezekből csakis az következhet, hogy a Külügy már akkor pontosan tudta, hogy a Quaestornak vége, de legalábbis erősen kétes a fizetőképessége, amikor a kisbefektetők, de még a jól értesült gazdasági sajtó sem orrontott semmit. Az az állítás, hogy "A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól", egyszerűen nem igaz. A Kereskedőház azokhoz hasonlóan vette ki a pénzét, akiknek voltak megfelelő információik. Hiába próbálja azt sugallni a levél, március legelején egyáltalán nem volt pánik, és az sem volt közkeletű információ, hogy bajban van a Quaestor.
"Az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól" – írja a sajtóosztály. A gondosság azonban nem terjedt odáig, hogy másokat is figyelmeztessenek, a gondoskodó állam képviselőiként például az állapolgárokat, hogy veszélyben vannak a megtakarításaik.
De miért voltak ennyire szemetek a keményen dolgozó kisemberek megtakarításaival?
Gondolom, azért, mert égett a házuk, hiszen az állami vagyont, a mi pénzünket egy bóvlikötvényekből élő haveri cégre bízták, és ha nem titkolóznak, beragadhatott volna a sok milliárd forintjuk, és akkor, ha más országban élnénk, akár a büntetőper is jöhetett volna. A vicces az, hogy a dátumokat elnézve nem merész gondolatkísérlet azt mondani, hogy a 9-ei csődöt talán az is okozhatta, hogy a minisztérium 9-én kivett sok milliárd forintnyi állampapírt a rendszerből, és pakk, összedőlt az amúgy is erősen ingadozó kártyavár.