A Greenpeace tojásokat kért két kertből az Illatos út környékén. Az egyikben a határérték harmincszorosa volt mérgező rovarirtóból, de a vizsgálat messze nem reprezentatív.
A 444 hozta be a köztudatba, milyen elképesztő állapotban – például nyitott hordókban – tárolnak mérgeket és veszélyes vegyszereket Budapest belterületén, az egykori Budapesti Vegyiművek telephelyén.
A kormány végül lépett az ügyben, a Greenpeace pedig – kíváncsiak voltak arra, hogy az évtizedek óta szivárgó mérgek meddig jutottak el – mintákat gyűjtött két környékbeli lakos baromfiudvarából. (A tojásokat mindketten házi fogyasztásra termelték.)
A környezetvédők ezt írták az eredményről:
A földet kapirgáló állatok szervezetében feldúsulnak bizonyos szennyező anyagok, például a DDT és bomlástermékei, így tojásaik vizsgálata segíthet felmérni, hogy a Vegyiművek talajába került szennyezés kijutott-e a területről és érinti-e a környezetet. Az akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatok szerint az összes DDT koncentrációja (azaz a DDT és bomlástermékei együttesen, lásd 369/2005/EK) mindkét tojásmintában meghaladta a vonatkozó határértékeket. Az egyik tojásmintában a DDT mennyisége 1,689 mg/kg volt: ez a 0,05 mg/kg-os határérték több mint harmincszoros túllépése. A másik mintában 0,059 mg/kg-nyi mennyiség volt mérhető, ami csekély határérték-túllépésnek számít.
Azt azonban maga a Greenpeace is hangsúlyozza, hogy két minta vizsgálata nem reprezentatív, sőt az sem bizonyítható egyelőre, hogy az erősen szennyezett tojásokba a Vegyiművekből került a méreganyag. A környezetvédők ezért arra kérték a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Nébihet, hogy vizsgálják meg a szennyezés mértékét a talajban, a talajvízben és a szálló porban, aztán végezzenek kármentesítést.
Baranyi Krisztina IX. kerületi képviselő korábban egy független laborban megmérette a telephelyen belülről vett talaj- és talajvízmintákat. A rákkeltő benzol koncentrációja a határérték 54 000-szerese (ötvennégyezerszerese), a klórbenzolé 48 500-szorosa, a DDT-é 520-szorosa volt.
Szintén Baranyi – hasonlóan a Greenpeace-hez – a telephelyen kívül is megnézette, mennyi káros anyag juthatott ki. Az ő akkreditáltatott laborban készített, de nem reprezentatív mennyiségű mérései szerint a DDT-t meztelencsigákban is megtalálták, csakúgy, mint a talajban.
A genetikai rendellenességeket okozó DDT gyártását már 1968-ban betiltották, de a vegyület nem bomlékony, az emberi szervezetbe jutva nem ürül ki, így hajlamos felhalmozódni.