Naná, hogy kínosak, de pont ez a jó bennük. Tényleg elképesztő, hogy néha milyen nyelvi csodák születnek, ha egy író- vagy fordítógárda elhatározza, hogy alkot valami igazán epikusat.
Naná, hogy kínosak, de pont ez a jó bennük. Tényleg elképesztő, hogy néha milyen nyelvi csodák születnek, ha egy író- vagy fordítógárda elhatározza, hogy alkot valami igazán epikusat.
Összeszedtem néhány megrázó példát.
Xéna
Az egész ötlet onnan jött, hogy megírtam, újra sorozat lehet a Xénából, és elkövettem azt a hibát, hogy a nosztalgia kedvéért – mint sok más kortársam, én is odáig voltam a harcos hercegnőért – megkerestem és megnéztem még egyszer hússzor a magyar főcímét. Azóta képtelen vagyok szabadulni csodálatos nyitó narrációtól – hatalmas hercegnő, harcok heve, erő, szenvedély, veszély. Jobban beleégett az agyamba, mint bármilyen fülféreg szám. Nem lehet megunni.
Amikor még a régi istenek éltek, hadvezérek és királyok, az összezavarodott világ egy hősért kiáltott. Ő volt Xena, a hatalmas hercegnő, akit a harcok heve edzett. Erő. Szenvedély. Veszély. Az ő bátorsága megváltoztatta a világot.
De nemcsak a Xénának volt ilyen csodás bevezetése a múlt évezredben, hanem egy csomó másik sorozatnak is. Érdemes ezeket meghallgatni – sőt csendben elolvasni is, úgy még brutálisabb ökölcsapást mérnek az agyra.
Herkules
A Xéna a Herkules testvérsorozataként indult, nem csoda, hogy csomószor összeérnek bennük a szálak, és hogy rengeteg a hasonlóság köztük. Például Herkules is elképesztő felvezetéssel kezd.
Ez a történet sok-sok korszakkal ezelőtt történt, a mítoszok és legendák korában, mikor még az istenek kicsinyesek és kegyetlenek voltak. Gyötörték az embereket, akik rettegtek tőlük. Egyetlen ember mert szembeszállni velük: Herkules. Herkules olyan erős volt, amilyet még nem látott a világ. Erejét csak szíve nemessége múlta felül. Bármerre ment, kegyetlenül üldözte mostohaanyja, Héra, az istenek mindenható királynője. Ám ahol megjelent a rossz, ahol ártatlanok szenvedtek, ott hirtelen ott termett Herkules.
Knight Rider
Ez a sorozat is nagy kedvencem volt, de azt nem is tudtam, hogy mennyire király bevezetőt mond az elején az Epikus Hangú Ember. Nem csoda, ahogy nézem, a magyar verzióban ez nem szerepel, csak a zene – ami szintén remek, és egy másik posztban már foglalkoztam is vele. Az amerikai nézők viszont még a bunyó, az autós üldözés és a hé, pajtizás előtt a levegőbe öklözhettek, hogy micsoda rendrakás lesz itt, a teringettét.
Knight Rider, a shadowy flight into the dangerous world of a man who does not exist. Michael Knight, a young loner on a crusade to champion the cause of the innocent, the helpless, the powerless, in a world of criminals who operate above the law.
Elképzelni is alig merem, hogy ezt hogyan fordították volna a magyar szinkronosok.
A Szupercsapat
Azt mindig öröm nézni, ahogy a hősök ipari hulladékból, autóroncsokból és háztartási eszközökből gyilkos fegyvereket hegesztenek, de a heistfilm jellegű Szupercsapatot mindig jobban bírtam, mint a szintén barkácsolós McGyvert, vagy az ugyancsak átverős Mission Impossible-t, hála a nagypofájú főnöknek, Hannibál Smith ezredesnek – na és a főcímnek. Sajnos a magyar verziót nem tudom beágyazni, azt itt tudjátok megnézni, de megvan az angol, alatta a magyar szöveggel.
Tíz évvel ezelőtt egy különleges kommandóegység tagjait elítélték egy általuk el nem követett bűntény miatt, ám az ítélet kihirdetése előtt sikerült megszökniük. A kormány máig is körözi őket, de szerencsés módon mindig találnak kibúvót. Ha bármilyen megoldhatatlannak tűnő problémája van, és véletlenül sikerül megtalálnia őket, talán önt is kisegíti a Szupercsapat!
A hegylakó
Az egymás fejére szomjazó halhatalanokból először csak egy Christopher Lambert-es mozifilm készült, de utána egész franchise-zá nőtte ki magát a dolog, aminek színvonaláról inkább ne is beszéljünk. Viszont A hegylakónak kellően bonyolult az alapszituációja ahhoz, hogy cifrán megfogalmazott mondatokban mesélje el nekünk az Epikus Hangú Ember.
Egy halhatatlan. 400 éve született a skót felföldön, de nem ő az egyetlen. Vannak társai, akik halhatatlanok, mint ő. Némelyikük jó szándékú, mások gonoszak. Századok óta küzd a sötétség erőivel, csak a szent helyek jelentenek számára menedéket. Egyetlen módon ölhetik meg, ha levágják a fejét, s ezzel megfosztják erejétől. S végül csak egy maradhat. A neve Duncan McLeod, a hegylakó!
A főcímben a Queen a legkirályabb, de a természetfilmes narrációkat idéző első mondat – jó, hogy a nicsakot nem tették az elejére – és a némelyikük jó szándékú, mások gonoszak odavág.
Cleopatra 2525
Erről a sorozatról ködös emlékeim vannak – nem írom le, miről szólt, úgyis mindjárt nyilvánvaló lesz –, noha magyarul is leadták, nem sok nyomát találtam az interneten egy-két alapvető leíráson kívül. Mindenesetre a főcímben Zager és Evans In the year 2525 c. 1969-es slágerét dolgozták fel, ez angolul is rendesen odabasz, higgyétek el.
500 years into the future she will enter a world where machines rule the earth. Mankind has been driven underground. And Cleopatra is about to discover…there’s no place like home.
In the year 2525/There are women with the will to survive/Fighting for a brand new day/Nothing’s gonna get in their way.
In the year 2525/Three women keep hope alive/Joining forces to reclaim the Earth/Looking ahead to humankind’s rebirth.
+1 Alkonyzóna – ami egyáltalán nem gagyi, csak menő
Ha van is a világ egyik legjobb sorozatantológiájának magyar verziója, nem találtam meg. Bár a Twilight Zone elsőre sci-finek tűnhet, a tudományos-fantasztikus részek mellett voltak horror, pszichothriller, fantasy és dráma műfajába tartozó epizódok is. Több intró és narráció is készült hozzá n, ezek között nincs akkora különbség, nem is kell, hogy legyen, az eredeti is tök király.
There is a fifth dimension beyond that which is known to man. It is a dimension as vast as space and as timeless as infinity. It is the middle ground between light and shadow, between science and superstition, and it lies between the pit of man’s fears and the summit of his knowledge. This is the dimension of imagination. It is an area which we call the Twilight Zone.
Ha úgy érzitek, kihagytam valamit – a Conan, a kalandort és a Vadak urát inkább meg sem említettem, azok egyszerűen csak rosszak, nem viccesek –, írjátok meg kommentben!