Véleményposzt önvezető autókról, ellenszenvességről, statisztikákról és demokráciáról.
Másfél hónapja a BuzzFeed újságíróját kielégítette egy önvezető autó. Nem védekezett, így ennek hatására született egy érzelmekkel túlfűtött cikk. Az amerikai autós sajtóban lett is erre válasz, de magyarul miért is írt volna bárki bármit? A BuzzFeed cikke összefoglalja az önvezető autó előnyeit, kész tényként állítja (véleményem szerint helyesen), hogy az önvezető autóé a jövő, viszont (szerintem) teljesen feleslegesen küldi el melegebb éghajlatra az autókat jelenlegi formájukban (is) kedvelő embereket.
(A hír nem friss és az alábbi szöveget sem ma írtam – egy személyes oldalamra szánt Facebook-bejegyzés eredetileg –, de az önvezető autókkal kapcsolatos újabbnál újabb fejlemények, híradások és tapasztalatok miatt most is aktuálisnak érzem.)
Csak azért, mert valami új, még nem kell minden áron szörnyűnek beállítani a régit. Az évekig-évtizedekig (évszázadokig) bevált, tökéletesített megoldások létjogosultságát egyik pillanatról a másikra megvonni, semmibe venni egyszerűen van, hogy indokolatlan és nem logikus. Ha valami új és jó, legyen képes saját erejéből jó lenni, oldjon meg egy valódi, létező problémát, ne akarjon többet, ne akarjon mindent, ne akarja a működőt, a továbbra is értelmezhetőt értelmetlennek beállítani. Az önvezető autónak nem az autókat kedvelők ellen, hanem az autókat szükségből használókért kellene létrejönnie, és úgy tűnik, nagyjából ezért is jön létre, feltéve, hogy eltekintünk a túlzottan lelkes önjelölt zászlóvivők szónoklataitól. Egy autóbolond is mehet munkába az autonóm autójával – ahogy elnézem a helyzetet, nagyrészt menne is –, hétvégén pedig vezetheti vezetést igénylő kocsiját.
Miért kell mindenbe ez az eszetlen aktivista-mentalitás, mint valami kötelező felirat a csomagoláson? Nem mondom, hogy egy újságíró ne dicsérje az új technológiát, sőt: miért is ne? Viszont, ha már pont ő hívja fel a figyelmet arra, hogy inkább most, az új világ eljövetele előtt kellene kivallatni azt, feltárni a lehetséges hibáit, mint inkább utána, ha már úgyis eljön valamilyen formában, akkor miért kell teljes egészében lehúzni a vécén az eddig meglévőt? Lehet, hogy az új, ha alaposan megnézzük, nem is jó. Ráadásul jelen esetben az új a réginek egy (talán) jobb változata, az új nem is annyira forradalmi. Ha annyira szeretne biztosra menni, hogy az önvezető autó tökéletes, mire valósággá válik, akkor talán azzal kellene kezdenie, hogy megnézi, hol a helye, mire jó, mit helyettesíthet, miért van, ahelyett, hogy olyan embereket sért és bánt, akik nem tettek ellene semmi csúnyát és bántót. Szép dolog a tökéletesebb jövőért dolgozni, de nem kellene elfelejteni, hogy az, ami az egyik ember (vélt) tökéletes jövője, a másiknak a (szintén vélt) rémálma lehet. Előre megmondani valamit teljes biztossággal hogy a fenébe lehetne, amikor már létező dolgokról sem mindig tudjuk megállapítani, hogy jók vagy rosszak.
Csak azért, mert valaki statisztikákra hivatkozik, még nincs igaza. Statisztikákra hivatkozhat igencsak kártékonyan is. Leginkább akkor, ha ugyanazzal az emberi tényezővel teszi, amitől a közlekedés annyira veszélyes. Márpedig egy ember számokra hivatkozni csak emberként képes. Olyan nincs, hogy a számok “azt mutatják”, csak olyan, hogy a számokat valahogyan értelmezzük. Ugyanúgy, ahogy csak azért, mert egy döntés többségi, még meg lehet kérdőjelezni, pont erről szól az, hogy elvileg szabadok vagyunk. Egy demokratikus döntésnek az a szerepe, hogy a többségé, és nem az, hogy végleges és megmásíthatatlan legyen, ráadásul gyakran (vagy inkább mindig) megkérdőjelezhető hatalmú és szavú véleményvezérek befolyásolják. Amikor majd (ha egyáltalán) megszavazzuk az önvezető autók kizárólagosságát, akkor jó lesz, ha erre is gondolunk.
Végül pedig szeretném jelezni, hogy nem érdemes az ingyenes és mindenki által hozzáférhető levegőt belélegezni, mert túl szennyezett. Ugyanitt palackozott, friss hegyi levegő eladó, érdeklődni privát üzenetben lehet.
Fotó: Google