19+4+1 fontos dolog, ami nélkül el se kezdd 2016-ot, avagy Mi és ki volt az év leg… 2015-ben?
Mindig is irigykedve olvastam az “Az év”-kezdetű és más hasonló visszatekintéseket, és közben gyakran kérdeztem magamban, hogy hogy a fészkes fittyfenébe lehet emlékezni ennyi mindenre, ráadásul úgy, hogy a szerző nemcsak azt tudja, hogy a visszatekintésben szereplő dolgok az adott évben történtek, jöttek létre, kerültek bemutatásra stb., hanem még képes is kiemelni őket a szürke egyhang posványából, és bátran rájuk nyalni a legjobb, legszebb, legérdekesebb, legfontosabb és más jelzők bélyegét.
Na, én azóta sem táltosodtam meg, viszont rájöttem, hogy ezt-azt azért megosztottam az év folyamán a népszerű közösségi portálon, úgyhogy talán nekem is lehet egy ilyen listám, amolyan tisztelgésként a listaszezon valódi hősei előtt. Az alábbi gyűjtés nem időrendi, talán nem is csak 2015-ös elemei vannak, sőt oly mértékben szubjektív és önkényesen összeállított, hogy az objektivitás vádja nem is érheti, de talán elfér valahol a sarokban, a karácsonyfa mögött. Fogadjátok szeretettel!
Az év legfeleslegesebb könyve
A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás
A magyar helyesírás drámai átalakulások garmadáján ment keresztül és át az elmúlt években, kár, hogy ez az új szabályzatból csak korlátozottan derül ki. Mindenesetre, a legfontosabb változásokat Sarkadi Zsolt, a 444 újságírója foglalta össze a legjobban, a leggyanúsabb körülményeket pedig a Nyest járta körül. Én leginkább úgy írok, ahogy sikerül, de azért birkamód bementem a könyvesboltba az újdonsült instrukciókért. Hiba volt.
Az év kulisszatitkos videója
Így készült: HELL Energy TV Commercial 2015
Energiaitalt fogyasztani csak kivételes alkalmakkor szoktam, idén például a Le Mans-i 24 órás autóverseny online közvetítése közben szürcsöltem a taurin helyett argininnel vagy inozitollal felütött koffeines levet, valamint pár hónappal korábban azután, miután az OMG Visuals teljesítménye iránti tiszteletemet fejeztem ki egy doboz Hellel a kasszához járulva. Persze fogalmam nincs arról, hogy ez a teljesítmény valóban mekkora teljesítmény, de a videó alapján, teljesen laikusként, úgy vélem, hogy jár a respekt. Talán most divatja is van a CGI kerülésének, vagy csak én éltem eddig egy sötét szekrény aljába dobott cipősdobozban.
Ha már werkvideó és a kompjúterrel generált vizuális hatások mellőzése, a Windows 10 hivatalos háttérképének elkészültét is érdemes meglesni. A háttérkép jobban sikerült, mint az operációs rendszer.
Az év embere
Jó, űrhajósként eleve előnyös helyzetből indult a versenyben, és nemkülönben amiatt is, hogy igencsak szerelmes lettem belé a köztünk lévő korkülönbség ellenére, de éppen könnyű sem volt a dolga, mert Chris Hadfield rendesen feladta a leckét űrmenőségből az utána érkezőknek.
Volt rajta például Star Trek-egyenruha is az űrkávégép érkezése előtt és után is:
Járt űrfodrásznál.
És volt annyira bevállalós, hogy nemcsak az űrnassolás rejtelmeibe avatta be az arra kíváncsiakat.
Hanem még az ürbudit is bemutatta.
Az a póló!
Az év cikksorozata
“Tudjátok, mi történt Fedák Sárival, miután bejöttek az oroszok? És Muráti Lilivel vagy Jávor Pállal? Ha eddig nem tudtátok, akkor most megtudjátok. Hat ember élete hat részben.” – szól a Fábián Titusz sorozatát beharangozó poszt bevezetője. És ehhez nem is tennék hozzá, csupán annyit, hogy nagyon megérintettek az olvasottak.
Az év instagramja
Fine-dining tányérpornót megszégyenítően látványos fine-dining tányérpornó-paródia a Cheetos-rizottótól az áruházi sütihűtős csokitortáig nagyjából mindent felvonultató kompozíciók mesterétől, La Merde séftől.
Az év dokumentumfilmje
A Lawrence Wright könyve alapján készült film nem egy karácsonyi családi mese. Korábban sem gondoltam sok jót (na jó, semennyi jót) az szcientológia egyházáról, ez a kétórás anyag viszont segített abban, hogy még több rosszat gondoljak róla. Ha emlékeim nem csalnak, a film nagyrészt személyes beszámolókra épít, nyomasztó és hátborzongató, de érdemes volt megnézni.
Az év balekja
Feltéve, hogy elhisszük történetét, melyben aljas manipuláció és kétségbeejtő naivitás találkozik, hogy a végén drogcsempészet legyen belőle. Az amerikai igazságszolgáltatás elhitte. Lisette Lee mesterbűnöző áldozatának története egyszerre elszomorító és némiképp mulatságos is amellett, hogy elgondolkodtató.
Az év háza
Incredible Country Home on a Flatbed Truck – TST in NZ
Na persze nem ház ez, hanem inkább lakóautó, viszont kiváló példája annak, hogy Új-Zéland mennyire elborult hely. Alex és Hannah egyébként Angliában találkoztak, amikor Alex egy szakadt furgonban lakott. Így azért már érthetőbb az egész. 🙂 A The Smoking Tire csapata nagyon jól tette, hogy ellátogatott Új-Zélandra az Automation nevű autós játék fejlesztőivel kötött egyezség részeként.
Az év anonim forrása
Igazán kár lenne ezt túlmagyarázni.
Az év autósportos fotója
A jelenlegi felállásában lehet, hogy utolsó évét befejező Zengő Motorsport Facebookra feltöltött fotója a repülőgépre pakolást váró WTCC-versenyautókról nem a szokásos száguldóautós versenyfotó, de legalább olyan látványos.
Az év ingázója
Mint oly sok szívszaggató történet, Robertson sztorija sem éppen ellentmondásoktól mentes. Onnan, hogy a munkaidejével felérő időt szánt (részben kényszerűségből) naponta arra, hogy eljusson munkahelyére majd vissza haza, odáig jutott, hogy a jó szándékú internetezőktől származó adományokból összegyűjtött 350 ezer dollárját és az egyik helyi autókereskedéstől kapott autóját a hóna alá csapva rögvest el is kellett menekülnie addigi otthonából, mert veszélyben érezte magát.
Az év béna kéretlenkomment-írója
Az alábbi hozzászólások sajnos a spamrendőrség áldozataivá váltak, eredetileg itt voltak megmosolyoghatók.
Ilyen az amikor az új-zélandi BMW-szalon áprilisi bolondozása és a Kinja spammereinek szokásos szövege találkozik egy kis hozzászólói éleslátással. A lényeg az, hogy mindenki kedvenc kinjás spammere/spamrobotja téved, nem kell dolgozni azért, hogy BMW-d legyen, elég, ha elsőként jelentkezel április elsején egy új-zélandi BMW márkakereskedésben az újsághirdetésből kivágott kuponnal és Tomot keresed. True story.
Az év évautója-videója
Ha rohadtul nem érdekelnek az autók, a gyönyörű skót táj és az ott állítólag ritkán ennyire ideális időjárási körülmények miatt akkor is klassz ez a félórás videó. North Coast 500 útvonal káprázatos látványt nyújt és a Guardian újságírójának beszámolója szerint is nagy élmény.
Az unalmas autós blabla helyett érdemes valami jó zenét hallgatni mellé, az időként látható újságíró- és autóversenyzőfejeket pedig figyelmen kívül hagyni.
Az év formatervezési gegje
A Totalcar keretes írása tökéletes megfejtést ad a furcsa jelenségre. A cikk nagyjából utolsó harmadánál, Honnan a pók? kezdettel olvasható a magyarázat.
Az év leleplezése
Imperium Romanum
Hatodik panorámafestményét mutatta be Corvus-Kora Róbert, én pedig csináltam egy gifet a lepel lehullásáról. Igencsak tiszteletet parancsoló tud lenni egy 9×4,5 méteres festmény, főleg, ha közvetlenül előtte sétálgatsz. Az élményt kipróbálásra erősen javaslom, habár nem vagyok teljesen tisztában, hol tekinthetők meg éppen a képek, de tudok segíteni a művész úrral való kapcsolatfelvételben.
Az év Örkény-újraértelmezése
Ballada a vágyaink hatalmáról, amik elképesztő magasságokba csábítanak minket
Eléggé hülye címe lett Haász János fülkenovellájának, de kétségkívül szórakoztató. Toitoi budikat így még sohasem énekeltek meg.
Az év definíciója
A veszélyes városrészek egy modern definícióját alkotta meg – talán akaratán kívül – Doug DeMuro, a Jalopnik módfelett vicces szerzője.
“the parts of town you wouldn’t normally visit unless you are following your find-my-iPhone app”
– avagy a városnak azon részei, amelyeket általában nem látogatsz meg, hacsak nem az Az iPhone keresése alkalmazást használod.
A meghatározás az alábbi videóban hangzik el.
Az év térképes baromsága
Szóviccnevű vállalkozások márpedig léteznek!
Sokat nem kell szerintem magyarázni rajta, az Anushús Kft. névadója vélhetően már emeli is kalapját.
Az év ikertornyai
Előre és utólag, meg közben is elnézést kérek mindenkitől. Remélem, hogy nem kell magyaráznom a ruházati párhuzamot. A képen Colleen Bell és Havasi Balázs látható. Az egyikük nagykövet, a másik pedig komponista és zongoravirtuóz.
Hát, ennyi volt. Illetve
A Koncot terelgető láthatatlan kéz kérésére itt van néhány általam írt szöveg, amelyet ilyen vagy olyan okból kifolyólag leginkább ajánlok. Persze, a nevemre kattintva minden írásom elérhető, ha szörnyen unatkoznál, nagy részük rövid apróság, de van néhány tartalmasabb is. Tehát akkor:
Ez állítólag érdekes lett, kinevezem hát a legérdekesebbnek.
Ez meg vicces a visszajelzések szerint. Mondjuk legyen a legviccesebb.
Ez kicsit gonosz, azt hiszem, hogy a leggonoszabb.
Ennek meg lopott anyagból készült a címe, de azt mondják, hogy egész jó. Mármint a címe. Hogy a legjobb? Még az is lehet.
Na, de tényleg vége
És lassan 2015-nek is, így hát meg is ragadnám az alkalmat, hogy mindenkinek boldog új évet kívánjak! Köszönöm a figyelmet és a jellemzően pozitív visszajelzéseket. Magam sem értem, hogy pontosan mi is ez a blog, talán nem is kell érteni, és azt sem vágom teljesen, hogy hogyan kerültem én ide, de jól elvoltam itt az elmúlt két hónapban. Azonban kimaradt a fenti felsorolásokból egy nagyon fontos.
Az év legmegrendítőbb híre
A Cink megszűnése.
A Cink törzsgárdájának ezt nem szükséges magyaráznom, az, aki nem ismerte és kedvelte a Cinket, pedig nem biztos, hogy lelkesen olvasna belterjes dicshimnuszokat, úgyhogy az ilyenkor ildomos, de persze nem kötelező egy perc néma csend után nincs más teendőm, mint elköszönni.
Találkozunk jövőre! Legalábbis én itt leszek, gyertek, maradjatok ti is, ha úgy gondoljátok.