A Forma 1 (mai formájában legalábbis) az ember által teremtett egyik legunalmasabb technikai sport, ami létezik. Másfelől meg minden futamon újra lejátsszák a két világháborút.
A tudalékosság kedvéért a Forma 1 a világ harmadik legnézettebb tévéműsora a világon, közvetlenül az Olimpia és a foci VB-t követően. De míg az első kettő négyévente van egyszer (ill. a kettő két évente váltja egymást), Forma 1-es versenyből van egy évben húsz. Jómagam huszonvalahány éve követem ezt a jelenséget, és töltöttem hosszú órákat a tévé előtt szundítva az utóbbi néhányban.
Az ezt megelőző két évben jutottam verseny közelébe. Két szabadedzésen a Hungaroringen tavaly meg tavalyelőtt, meg egy őrületes sajtós meghívásnak köszönhetően a monacói éjszakai élet kellős közepén tavaly.
A versenyek általában túlértékeltek és borzasztó unalmasak, viszont annyi szállal szövi át az intrika és a történelem, hogy emiatt minden apró rezdülése egy húrt pendít meg a historikus történetírás szövetében.
Most, 2016-ban ténylegesen elmondható, hogy minden egyes futam a két világháború valamelyikét játssza újra.
Kezdve onnan, hogy a Nemzetközi Automobilszövetség – a Forma 1-et is szabályozó hivatal – eleve egy svájci, “nonprofit” szervezet, amit korábban vezettek fasiszta vagy fasisztoid vezetők (Jean-Marie Balestre a második világháborúban fotón szerepel náci egyenruhában, később persze azt állította, hogy az ellenállók kémje volt csak; Max Mosley apja a brit fasiszta párt alapítója volt egykor, őmaga pedig egy náci szexrabszolga-játékkal bukott le pár éve) szabályoztak, a kereskedelmi jogokat birtokló Bernie Ecclestone pedig igazi diktátor módjára dirigálja a cirkuszt – aki egyébként nem tartózkodik elismerni Hitler hatékonyságát ha rákérdeznek esetleg.
Két pasi meg egy kicsi; balról jobbra: Balestre, Mosley, Ecclestone [kép forrása]
A Forma 1 amúgy is szeret mindenféle diktatúrákba vagy féldiktatúrákba ellátogatni, ezek az országok presztízskérdésként kezelik a cirkuszt és nem spórólnak a pénzzel, ha ezzel egy kis pozitív tőkét tudnak maguknak kovácsolni. Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Magyarország, Kína, Azerbajdzsán, Malajzia, Bahrein, Oroszország, Szingapúr, stb. Ezek az államok még a legsötétebb korszakukban is szipkázták és kajálták a Forma 1-et és finanszírozták/finanszírozzák állami pénzből a globális médiafigyelmet.
Na, de térjünk vissza 2016-ra. Idén ugyanis visszatér a Renault mint gyári csapat, a meglevő Mercedes és Ferrari mellé. Tökéletes a kollekció, jól leírja, hogy honnan is indult ez az egész és alapvetően miről is szólt a XX. század első felében.
Az első francia nagydíjat (amiből a Forma 1 később kinőtte magát) 1906-ban rendezték Le Mans-ban és a magyar Szisz Ferenc nyerte egy Renault-val.
Szisz Ferenc munkásságáról megpróbáltam egy stilizált filmet is csinálni
Akkoriban a világ autógyártásának kétharmada még Franciaországban történt, technikai fölényük elvitathatatlan volt – ehhez próbáltak felzárkózni leginkább a németek, az olaszok és a britek. Jellemzően azok az országok, ahol ipar és/vagy gyarmatok voltak, és az ilyen és ehhez hasonló események mindig alkalmasak voltak arra, hogy az adott ország erejét fitogtathassa, amolyan “barátságos mérkőzés” formájában. Az Osztrák-Magyar Monarchiának egyikből sem jutott, illetve lusták voltunk bármit tenni ezügyben, ezért ezt a vágyat az I. világháborúban oldottuk fel.
A háború után nem felejtődött el a motorsport, a gépfejlesztés/tervezés hatalmas lendületet vett. A németek és az olaszok borzasztó pénzeket öltek bele programjukba.
A Scuderia Ferrari – Alfa Romeo garázsa 1936-ban a Magyar Nagydíjon a Népligetben [kép forrása]
A németek először felépítettek két (három, négy) pályát a technikai fölény fitogtatására. Az egyik a legendás, eszméletlenül hosszú Nürburgring volt az Eifel-hegységben. A másik az AVUS, mely Berlin egyik Autobahnjának egy szakasza volt. A harmadik Hockenheim, amit csak azért épített a Mercedes-Benz, hogy ott ugyanazokat a körülményeket tudják szimulálni, mint a szezon egyik legdurvább versenyén, Tirpoliszban, Líbiában, az egyetlen olasz gyarmaton. A negyedik a Norisring volt Nürnbergben, a náci felvonulási tér mellett. Az AVUS kivételével a többi ma is aktív pálya, kettőn pedig felváltva versenyez a Forma 1 is.
A német túraautóbajnokság egy futama a Norisringen. Itt halt meg Kesjár Csaba is egy Forma 3-as versenyen. És igen, azok a lelátók egykor még a náci felvonulási térhez tartoztak. [kép forrása]
A németek másik nagy fejlesztése a Mercedes-Benz és az Auto Union felturbózása (utóbbi jogutódja ma az Audi) volt. A gyári csapatok könyörtelenül megnyertek mindent és megvertek mindenkit 1934-től kezdődően. Az addig egyeduralkodó olaszok elvesztették előnyüket, pedig ott is voltak próbálkozások szép számmal. A Maserati pl. mindig egy lépéssel az Alfa Romeo mögött loholt, és 1934 előtt az Alfa Romeo szinte verhetetlen volt. A franciák egyébként itt is nagy szerepet kaptak, a 20-as években nem létezett jobb autó mint a Bugatti (az megvan, hogy a mai budapesti OTP központ helyén egykor egy Bugatti-szalon volt?).
Az Alfa Romeo a 20-as évek végén megunta a versenyzést, és eladta az egész versenyistállót Enzo Ferrarinak, aki saját cspatot fabrikált belőle. Később persze Mussolini megirigyelte Hitler sikerét a Mercedesszel és az Auto Unionnal, ő is szeretett volna egy ilyen csapatot magának, tárgyalt is Enzo Ferrarival, hogy vezesse a gyári Alfa Romeo csapatot. Enzo azonban hallani sem akart erről. Valószínűleg azért, mert ő maga még Mussolininál is nagyobb diktátor volt, és nem akarta, hogy fentről belepofázzanak, hogy mit és hogyan csináljon. Így született meg az Alfa Corse, az állami versenyistálló, ami egészen az ezredfordulóig működött, illetve jogutódja, az N.Technology egy ma is működő magánszervezet.
A berlini AVUS, 1937-ben. Ez volt négy évtizeden keresztül a leggyorsabb verseny, amit valaha rendeztek. Indianapolisban sikerült megdönteni a rekordot. Hartmann László a kieséses küzdelemben utolsó lett, egyedüli nem Mercedesesként vagy Auto Unionosként. [kép forrása]
Ez a feszkózás persze megint egy világháborúban fejeződött ki végül, aminek a végén létrejött a Forma 1, a történelem meg kínosan ismétli önmagát. Egy brancsban a Mercedes, a Ferrari és a Renault. Az Audi egy hajszál híján maradt ki a buliból, de ők meg hülyére nyerik magukat Le Mans-ban meg a raliban egykor.
A szervezet élén mindenféle diktátorok tanyáznak, olyan pályákon versenyeznek, amiket egykori vagy jelenlegi diktatúrák építettek, és olyan élcsapatok között folyik a meccs (jelenleg), melyeket világháborús hangulat hozott létre, sokszor állami pénzből, propagandacélokból.
Ha szeretsz titokban Hugo Boss SS-egyenruhában vagy esetleg pufajkában masírozgatni otthon, a nappaliban, a Forma 1 a te sportod.
Ha akarsz még motorsporttal foglalkozó dolgokat olvasni és tudsz angolul, olvass bele blogomba.