I Szokki liberális képviselőt „forradalmi szervezkedésért” ítélték el Dél-Koreában. Ilyen utoljára az 1988-as demokratikus átmenet előtt volt.
A kis baloldali Egységes Haladó Párt képviselőjét azzal vádolták, hogy 2013 májusában beszédet tartott egy földalatti szervezetnek, ami egy esetleges Észak–Dél-háború esetén szabotálta volna a dél-koreai infrastruktúrát. A bizonyíték egy hangfelvétel volt, amit a szervezetbe épült titkosszolgálati dolgozó készített.
Az I elítéléséhez használt nemzetbiztonsági törvényt még 1948-ban hozták, az 1988-ig tartó katonai diktatúra évtizedei alatt a rendszer előszeretettel használta disszidensek elhallgattatására. I mellett a párt hat másik tagját is elítélték, 4–7 évre.
Pak Günhje dél-koreai elnök egy ezzel párhuzamosan zajló perben az Egységes Haladó Párt feloszlatását is kezdeményezte, északi ideológia terjesztéséért. A sztori hangulatának nem tesz jót, hogy a kormány által elővett nemzetbiztonsági törvényt az elnök apja, Pak Csong Hi alkalmazta előszeretettel, aki 1961 és 1979 között az ország teljhatalmú ura volt.
Egyszerű hasonlattal: képzeljük el, hogy a választásokat egy hónap múlva a Kádár János lánya vezette MSZP nyeri, majd másfél évre rá 12 évre ítélnek egy jobbikos képviselőt egy olyan törvényre hivatkozva, amit a rendszerváltás előtt használtak az ellenzék megfélemlítésére.
Mindkét oldal mellett voltak tüntetések a szuvoni (az egyik nagyobb város a szöuli agglomerációban) bíróság épülete előtt, ahogy az ügy bonyolódása során korábban is. A fenti képen kormánypárti tüntetők követelik I Szokki letartóztatását és az Egységes Haladó Párt feloszlatását.
Forrás: Guardian, New York Times; fotó: AP Photo/Ahn Young-joon