Miután az Indexen kidühöngték magukat a kecskeméti repülőnap állítólagos szervezési hiányosságai miatt gutaütést kapó olvasók, pár pontban (úgy 444-esen) összeszedném szombati tényszerű tapasztalatainkat, keverve szubjektív megjegyzésekkel. Igérem rövid leszek, úgyis a képek a lényeg.
- Hőség volt, 37-40 fok körül, erre számítani is lehetett, aki nem így készül egy szabadtéri – árnyéktalan repülőtéri – rendezvényre, az magára vessen. Sok víz, naptej, sapka, napszemüveg alap.
- Én voltam az előző két kecskeméti repnapon is, szerintem a kettőn együtt nem volt ekkora látogatói részvétel, mint a mostanin. A net, a Facebook, a közösségi média meghozta a gyümölcsét – kb. 60 000 látogató csak szombaton, ez szigetes nagyságrend!
- Aki tömegrendezvényre megy, számítson tömegjelenetekre, oda és hazafelé is. A türelem és jó kedély sokat segít ezek elviselésében.
- A szervezők szerintem kitettek magukért, a katonák és rendőrök erőn felül teljesítettek a több tízezres autó- és nézőcsorda irányításában.
- A programra a hardcore repülős fórumokon sokan panaszkodtak. Sajnos az amerikai légierő költségvetési megszorításokra hivatkozva lemondta az összes idei légibemutatós szereplését, ez valóban meglátszott a kevéssé izgalmas felhozatalon.
- Itt volt viszont az orosz légierő műrepülőcsoportja, a Russzkije Vityazi (Orosz Lovagok), öt Szu-27-es nehéz elfogó vadászrepülőgéppel. Az ő bemutatójuk volt a csúcspont, rengetegen csak miattuk jöttek el a kecskeméti repülőnapra.
- Az oroszok kb 25 perces bemutatója kb. 10 perces lusta kötelékrepülgetéssel indult, óvatos körözgetés, távoli, lassúdad fordulózások, a hangerő elment volna egy könyvtári olvasóteremben is.
- Aztán nekikezdtek. A dupla hajtóműveket a közönség felé irányították és adták neki, ahogy a csövön kifért. A fordulókat a nézőtér fölött járatták csúcsra, infracsapdázással turbózták fel műsorukat, bekapcsolt utánégetőkkel recsegtették a levegőt és az ebben perverz örömüket lelő nézők dobhártyáját és gyomrát. Uralkodtak, na.
Advertisement
Képeink a légishow szombat délutáni műsoráról:
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Fotó: Nagy Attila/Cink