Fiatal laikus mérnök fejlesztette ki a Soylent nevű port, ami a szándéka szerint a jövőben helyettesíthet minden étkezést és megoldhatja a világ élelmezési problémáit. Egy heti adagja hatvanöt dollár. Nagyon gusztustalannak néz ki, de ez lehet a Földnek az, ami a Mézga családnak MZ/X kajapirulája volt.
Fiatal laikus mérnök fejlesztette ki a Soylent nevű port, ami a szándéka szerint a jövőben helyettesíthet minden étkezést és megoldhatja a világ élelmezési problémáit. Egy heti adagja hatvanöt dollár. Nagyon gusztustalannak néz ki, de ez lehet a Földnek az, ami a Mézga családnak MZ/X kajapirulája volt.
Jövő év elején került kereskedelmi forgalomba a Soylent, ez a különféle vegyi és ásványi anyagokból összelapátolt porturmix, ami leginkább egy különösen ingerszegény proteinturmixra hasonlít. A kutyulék a 25 éves Rob Rhinehart fejéből pattant ki. Saját bevallása szerint egyszerre szeretne segíteni a világon azzal, hogy kevesebb pénzből megoldja több ember étkeztetését, másrészt pedig szeretné a végletekig leegyszerűsíteni azt, ahogy az emberiség eszik. Szerinte akárhogy is nézzük, a számok nem sok jót jósolnak a bolygónak, gazdálkodásból nem lehet ennyi embert etetni. Rhinehart szerint először azt vettük el, amit a természet adott nekünk, most viszont kezdünk belőle kifogyni. Itt az idő, hogy a lehető legkevesebb hozzávalóból állítsunk össze élelmiszert.
A lehető legegyszerűbb hozzávalók listája pedig a következő: repceolaj, zabliszt, rizsfehérje, maltodextrin, kálium-glukonát, vas, cink (!), klór, és egyéb ásványi anyagok. Ránézésre seszínű por, vízzel összekeverve sűrű zabkása. Rhinehart szerint az emberiség jövője.
A Soylent egy oaklandi raktárban keverte össze az alapanyagokat. Mivel a por étrendkiegészítőnek számít, ezért nem szükséges, hogy a hatóság bevizsgálja az üzem tisztaságát. A Vice kamerája egy patkányt is lát a dobozok között. A volt ruhagyári épület úgy néz ki, mint egy különösen divatos, kislétszámű drogkartell ellátóközpontja, csak nem cracket törnek szét apró darabokra, hanem hatalmas műanyag dobozokban tárolt porokat kevernek alumíniumzacskókba, amikre aztán a Soylent-logója kerül. Amikor Rhinehart először előállt az ötletével, mindenki a futóbolondokhoz illő magatartással kezelte, aztán egy hónap alatt sikerült közösségi finanszírozással összeszednie nyolcszázezer dollárt. Onnantól kezdve mindenki jobban odafigyelt. Nemrég valaki befektetett a Soylentbe másfél millió dollárt
Azért tudom ezt, mert a Vice forgatott egy rövid dokumentumfilmet a Soylentről, pontosabban arról, hogy egyik riporterük rááll a 30 napos diétára. A szert még senki sem fogyasztotta ennyi ideig a feltalálón kívül, de ő is elmondja, hogy azért hetente kétszer elfogyaszt egy tányér ételt. Brian Merchant pedig úgy döntött, végig fog nyomni egy teljes hónapot a porkajával. Sikerült neki.
Meglepő módon miután megszokja az ízét, Merchant majdnem teljes értékű étkezésként fogyasztja a Soylentet. Problémák viszont adódnak, már nem feltétlenül olyanok, mint amiket én elsőre vártam volna, vagy csak a Vice elhallgatja a borzalmas cifrafosást.
Merchant legnagyobb gondja a Soylenttel az, hogy nem eszik. Nem az, hogy nincsen tele, vagy nem jut elég tápanyaghoz, hanem hogy nem rág, nem nyel, nem emészt. Az állkapcsa pár hét után megfájdul. Képtelen eljárni szórakozni, mert két ital után rosszul lesz. A közös ebédekről meg nem is beszélve, fura egy műanyag küblivel üldögélni, miközben a többiek eszik a hamburgereket. Barátnője arra panaszkodik, hogy egyre furább szaga van. Merchant egyszer kidob egy zacskó port, mert penészes, másszor zöld benne az, aminek nem kellene zöldnek lennie. De végignyomja a 30 napot, ami különösebb csoda azután, hogy három New York-i éttermikritikust is megkérdez a Soylentről. Elképzelhetetitek, hogy mit mondanak.
Merchant viszont egyáltalán nem lesz rosszul. Az orvosi vizsgálat szerint a 30 napos diéta végén csak D-vitaminból alakult ki hiány, a riporter ezt azzal magyarázza, hogy keveset volt kint. Közben 5 kilót lefogyott. Amikor viszont megünnepli a 30 napos teszt végét és beleharap a sültcsirkébe, akkor az arcára van minden írva, amit a Soylentről tudni kell. Lehet, hogy táplálékot bevinni alapvető emberi szükséglet, de nem mindegy hogyan és milyen körülmények között csináljuk.
A Soylentből már több, mint egymillió dollárnyit rendeltek. Az első adagokat jövő év elején szállítják, egyelőre csak az Egyesült Államokba. Úgy látszik a megrendelőket még az sem tartja vissza, hogy a név erősen a Zöld szója című sci-fire emlékeztet, amiben a túlnépesedett világot pont egy Soylent nevű ostyával etették. Ami, ahogy a film csattanójában kiderül, emberekből készült.