Ennyi volt, ki lehet dobni a klaviatúrát, vége a szövegnek, képes-rövidvideós Origo kell olyan embereknek, akik nem tudnak és akarnak olvasni. György Péter épp ezen dolgozott, amikor egyszer csak szétesett a lap. Gazda "Antidemokrata" Albert nem értette meg, Sáling Gergő se mozdult elég lelkesen a videócskák felé. Príma interjú!
Álomszerű és szerencsés volt az Origo alapítása, a tulajdonos angolszász módra viselkedett és semmibe sem szólt bele, aztán a Weyer-Nádori-duó időszaka alatt is angolszász stílusú aranykor volt, jól megcsinált cikkekkel, mindaddig, míg a technológia közbe nem szólt, és le nem áldozott a hosszabb szövegeknek, és el nem jött a képek és rövid videók kora. Így látja György Péter, az oldal ötletadója és 18 éven át szürke eminenciása az Origo történetét.
György a Kreatívnak adott nagyinterjút, ebben beszélt arról, mit is csinált ő tulajdonképpen a cégnél. Az derül ki, hogy a háttérből fújta a passzátszelet, és "erősen azt nyomta", hogy
"ez egy vizuális termék, amely képekből és mozgóképekből áll és emellett vannak szövegek is. Ezt Albert nem szerette, de jelzem, hogy ugyanannyira, amennyire Weyer meg Nádori sem, mindketten mellékes problémának tekintették. Én meg egyre inkább azt gondoltam, hogy ez a fő műsorszám. A kérdés az, hogy a mostani tizenévesek hogyan fognak internetezni? Újságcikkeket nem fognak olvasni."
Azt is mondja György Péter, hogy
Azok a tizenkilenc éves diákok, akiket most tanítok, újságírók akarnak lenni. De ők ez alatt nem azt értik, hogy újságcikkeket akarnak írni, hanem azt, hogy médiát akarnak csinálni. Ebben az egész magyar internet eltévedt, a kérdés, hogy kik fogják ezt a problémát megugrani és megoldani.
Ezek szerint a Tizenévesek Legjobb Hazai Ismerője, György Tini tényleg csak Origót olvasott az elmúlt 18 évben, hiszen ha nem így lenne, akkor látta volna, hogy hányan nem "újságcikkeket" tolnak, még egészen nagy szájtoknál is.
Az Origo szétverését emberünk prímán foglalja össze:
Tehetségtelen emberek pár nap alatt gyakorlatilag teljesen értelmetlenül lemészárolták tizennyolc év munkáját.
A politikai befolyásról Györgynek markáns, bár a tényleges magyar valósággal semmiféle kapcsolatban nem lévő véleménye van:
Soha nem merült fel önben, hogy egy ekkora multinacionális háttér egy idő után politikailag is okozhat problémát?
Nem. Egészen 2010-ig Magyarországon senki nem használta úgy a politikát a gazdasági aktorok befolyásolására, mint a Fidesz. A Telekom ebből a szempontból eddig értékmentes volt, bár hozzá kell tennem, hogy a szocialisták meg tökéletesen impotensek voltak ebben a kérdésben. A Fidesz láthatólag teljesen más viszonyt alakított ki a multinacionális vállalatokkal, amihez nem sok hozzászólnivalóm van.
Kérdés persze, hogy mit jelent az "úgy", de a kilencvenes évek vége felé a Magyar Hírlap akkori főszerkesztő-helyettese, Gazsó L. Ferenc a leadott cikkemet azért cenzúrázta meg, mert Suchmann Tamás MSZP-s privatizációs miniszter telefonon befolyásolta, és akkoriban az utolsó nagy privatizációs hullám miatt tök sok állami hirdetés jelent meg az újságban. Gazsó L. Ferenc ma már persze az MTI Fidesz-kormányhoz hű vezérigazgatója.
Az Origóra nehezedő politikai nyomásról ezt is elmeséli György, igazán dicséretes öniróniával:
Bár voltak jelzések, de ezek mindig mérhetetlenül udvariasan lettek közölve a menedzsment részéről, nagyjából azon a szinten, hogy ezt vagy azt a cikket valakik összeköthetik ezzel vagy azzal. Az Origo egészen idáig érintetlen volt.
Nem lehet, hogy csak önhöz nem jutottak el ezek a politikai jelzések?
De. Mert nyilván úgy bántak velem, mint a Muppet Showban a félretolt dühöngő öreggel.
Az igen vicces, hogy György Péter szerint az a demokrata, aki elfogadja az ő koncepcióját, miszerint az Origót videó- és képközpontú oldallá kell átformálni. Ez az egyik legjobb demokráciadefiníció, amit olvastam! Ez például ebből a részből derül ki:
Akkor ön is úgy gondolja, hogy most Sáling eltávolítása politikai döntés volt?
Nem tudok másra gondolni. Ez formális logikai következtetés. Sálingnak nem volt semennyi ideje arra, hogy megváltoztassa azt a struktúrát, amit szerintem is meg kellett volna változtatnia. De hozzáteszem, elég sokat dolgoztunk Gergővel azon, hogy ez megváltozzon. Weyerékhez vagy Alberthez képest Sáling sokkal demokratikusabb és nyitottabb volt számos kérdésben.
De mi is igazából az a váltás, amire György Péter gondol?
Az újságírás ma már inkább képalámondás, kommentár. Emberek nem néznek végig 3-4 perces videókat sem, de ez csak az én wishful thinkingem, és szerintem már ez is szép dolog tőlem, hogy elfogadom, hogy csak három, pedig tudom, hogy az valójában két perc. Ez egy adottság, amit ha valaki nem ért meg, az ugyanolyan, mintha még mindig kódexet akarna másolni.
A cikk végén György Péter még felvázolja, szerinte mi a független újságírás jövője. A sok lelkes kisbefektető éltal finanszírozott kisebb lapok/szájtok, ahol az újságírók nem a pénzért, hanem a kulturális identitásuk miatt dolgoznak.
Színházakban megengedjük, hogy emberek identitásból dolgozzanak, pénz nélkül és hajlandóak is erre. Festőknek is megengedjük. És eljött az ideje, hogy az újságírók is besoroljanak ebbe az alternatív kultúrába.
Hát ennyi, nincs itt semmi látnivaló, vége a szövegeknek, jönnek a küldetéses festő-riporterek. Ha még egy utolsó dinoszauruszt el akarsz olvasni, itt az interjú linkje, van benne még egy rakás érdekesség.