Van egy gimnázium Budán, az első kerületben. Majdnem egy évtizede egy igazgatónő vezeti az iskolát, nem is akárhogyan. Az EMMI most váratlanul érvénytelenítette a tantestület által teljes mellszélességgel támogatott Bajkó Judit pályázatát. Tegnap volt a nap, mikor a kormány belerúgott az alma materembe.
Van egy gimnázium Budán, az első kerületben. Majdnem egy évtizede egy igazgatónő vezeti az iskolát, nem is akárhogyan. Az EMMI most váratlanul érvénytelenítette a tantestület által teljes mellszélességgel támogatott Bajkó Judit pályázatát. Tegnap volt a nap, mikor a kormány belerúgott az alma materembe.
Iskola túl a saját határain
Mikor elsőre olvastam Erdélyi Péter cikkét a 444-en a Szilágyiról, azonnal elkezdtem tépelődni, hogy mit kéne, hogyan kéne írnom az ügyben. Nem feladatom méltatni Bajkó Judit teljesítményét, de az eredmények magukért beszélnek: az iskola az elmúlt cirka 10 évben, az ő vezetése alatt prosperált, számtalan pályázatot nyert el és valódi szellemi műhelyként funkcionált.
A Szilágyi az iskolák visszaállamosítása előtt mintapéldája volt autonóm módon működő, erős lábakon álló, az önkormányzattal politikai oldaltól függetlenül jól együttműködő gimnáziumnak. Az államosítás és az azzal járó, nyálkaként mindenre rátelepedő bürokrácia mindig az ilyen intézményeknek fáj a legjobban. Ezért történt, hogy mikor 2013-ban elkezdődött a központosítás, a Szilágyi egy emberként állt ki az állami befolyás kiterjesztésével és a KLIK bürokratáinak fölösleges, fojtogató basáskodásával szemben.
Azoknak, akik most azt hiszik, győzelmet arattak egy újabb bűnös liberális fészek fölött sajnos azt kell üzennem, hogy itt aztán tényleg nem volt semmi látnivaló. A Szilágyiban nem hogy politikai nevelés nem zajlott, de a tanári kar kínosan ügyelt arra mindig, hogy az osztályteremben megtartsa a két lépés távolságot a pártpolitikától. Állampolgári nevelés volt abban az értelemben, hogy létezett belső közélet, a diákönkormányzat nem sóhivatalként működött, és saját kezdeményezésre pucoltunk graffitit a Tabánban.
Ágyúval lőnek, veréb sincs
Lehetett volna Bajkó Judit igazgatónőnek alternatívája, akit a tantestület legalább részben támogat, de nem ez történt: 46-1 arányban újra megbízták az iskola vezetésével. Ekkor intett be a minisztérium a pályázatok érvénytelenítésével. Nehéz ebben most másképp látni, mint egyszerű politikai támadást. Viszont nem értem, minek ágyúval lőni oda, ahol még egy kósza veréb sincsen.
Az rebesgetik, a minisztérium elhatározta, hogy eltüntetik Bajkót az iskola éléről, de a vesztes pályázót nem merték támogatni a szavazati arányok miatt. Másik feltételezés, hogy az önkormányzati választásokig vár ki a kormány, és a bukott kádereknek tartanak fenn több igazgatói posztot. Szép kilátások.
A pöfeteg államnak kevés visszataszítóbb arca van annál, mint mikor a diákok magánszférájába avászkodik be. Nem az első eset, just another day in the office. Szóval tegnap volt a nap, mikor a kormány belerúgott az alma materembe.