Másfél órát vert hétórás menetidejére múlt csütörtökön egy New Yorkból Londonba tartó utasszállító. A hír úgy szerepelt sok helyen, mintha a gép megközelítette volna a hangsebességet. Ez hülyeség.
Másfél órát vert hétórás menetidejére múlt csütörtökön egy New Yorkból Londonba tartó utasszállító. A hír úgy szerepelt sok helyen, mintha a gép megközelítette volna a hangsebességet. Ez hülyeség.
A British Airways 777-ese 5 óra 14 perc alatt tette meg az utat az Atlanti-óceánon át, csúcssebessége 1192 km/h volt. A hang sebessége – a Mach 1 – a gép utazómagasságán (35 ezer lábon, azaz 10,7 kilométer magasan) 1063 km/h volt. Szóval akkor bőven hangsebességgel ment, nem? Nem.
Földhöz viszonyított sebesség ≠ légsebesség
Az 1192 km/h a repülőgép földhöz viszonyított sebessége (ground speed) volt, ez a szám mondja meg, hogy mikor érünk már oda. A hangsebességgel összeméréshez viszont azt kell nézni, hogy az adott közegben – azaz itt a levegőben – milyen gyorsan megy valami. A Boeing 777 nem alakult varázslatosan Concorde-dá, azért tudott csak ilyen gyorsan menni, mert elképesztő erejű, helyenként 320 km/h-s hátszélben repült. Ha ezt kivonjuk a földhöz viszonyított sebességből, megkapjuk a gép közeghez viszonyított sebességét, azaz légsebességét (airspeed): 872 km/h – ami még a Boeing 777 átlagos cirkálósebességét sem éri el. A gép mindvégig bőven a hangsebesség (35 ezer lábon 1063 km/h) és saját csúcssebessége (950 km/h, 35 ezer lábon Mach 0,89) alatt maradt.
Szalad, nem izzad, nem etióp, mi az?
Olyan ez, mint mozgójárdán gyalogolni. Ha 5 km/h-val gyaloglunk egy 5 km/h-val haladó mozgójárdán, akkor egy stabilan álló szemlélő valóban azt fogja látni, hogy 10 km/h-val haladunk. Mi viszont egyáltalán nem fogunk a futástól megizzadni, hiszen nem is futunk, a közeghez – a mozgójárdához – képest ugyanúgy 5 km/h-val gyaloglunk, mintha egy álló járdán tennénk ugyanezt. Bár kétségkívül sokkal gyorsabban közelítünk célunk felé – ahogy a repülő is tette New Yorkból Londonba.
Szegény ember Concorde-ja
A Boeing mozgójárdája egy futóáramlat (jet stream) volt, azaz egy keskeny szélviharcsatorna a troposzféra és a sztratoszféra határán. Pilóták szörfözéshez hasonlítják a futóáramlatok megcsípését. A 777-es által használt futóáramlat a meteorológiai képek szerint különösen széles és gyors, átlagosan 250 km/h sebességű volt, a gép szinte a teljes utat abban tehette meg.
A Flightradar visszajátszásán jól látszik, hogy a 777-es indulás után szinte azonnal elkezd őrült tempóban száguldani, már a New York melletti Connecticut felett 600 csomó, azaz 1111 km/h földhöz viszonyított sebességgel halad.
Egyébként nem ez volt az első ilyen eset: egy 2011-es blogposztban ugyanez a kérdés már felmerült egy 5 és fél órás Washington–London menetidő kapcsán.
A tényleges szuperszonikus kereskedelmi repüléstől pontosan olyan messze vagyunk, mint 2003. október 24., az utolsó menetrend szerinti Concorde-járat óta bármikor.
A képen Chuck Yeager amerikai tesztpilóta és repülőgépe, Glamorous Glennis láthatók, ők mentek először hangsebességnél gyorsabban a levegőben.