Laci azt kérdezte az imént, hogy honnan tudhatjuk, hogy tényleg beindult ma a nyár? Én már szombaton ezen morfondíroztam, miközben a Velencei-tavi plázson perzselődtem ezredmagammal a jószerével felhőtlen ég alatt.
Laci azt kérdezte az imént, hogy honnan tudhatjuk, hogy tényleg beindult ma a nyár? Én már szombaton ezen morfondíroztam, miközben a Velencei-tavi plázson perzselődtem ezredmagammal a jószerével felhőtlen ég alatt.
Két okból is érdekesnek találtam a velencei korzónál megfigyelt par excellence nyarat. Egyrészt a korábbi évekkel ellentétben idén volt tavasz, azaz nem úgy köszöntött be a nyár május elején, hogy alig maradt idő eltenni a télikabátot, hanem szép hosszú kifutású, gyakran csapadékos és már-már hűvös tavaszt tudhatunk magunk mögött. Ami után kifejezetten jólesik a nyárias meleg.
Másrészt a Velencei-tó, illetve a korzó+plázs Velencénél. Tényleg nem túlzás, hogy egy kicsi Siófok és Costa Brava ötvöződött itt össze, miután beért az elmúlt évek partfejlesztő erőlködése/erőfeszítése.
Ahogy az alábbi képek is mutatják, rögtön az első igazán nyári hétvégén tömegek vonultak a Balatonnál jóval közelibb partra, ami így ezzel a népsűrűséggel egészen balatonias, de még inkább tengerpartias arcot mutatott. Bérelhető napágyak, napernyők, forró homok, kellemes víz, minden adott egy igazi belföldi beachhangulathoz.
Fotók: Nagy Attila/Cink