Miért volt hülyeség az Ultras Liberi fb-oldalának kitörlése

Sötét, gonosz és rasszista volt az oldal? Persze, egy csomószor. Sőt majdnem mindig. De ez semennyire sem ok a törlésére. Aki töröl, az fél és cezúráz. Mindkettő ostobaság, az utóbbi ráaádásul ellenszenves ostobaság.

MTK-drukker vagyok, én aztán tényleg élményszerűen tudok beszélni a magyar fociultrákról, minden elvontság és elvi politizálás nélkül. Hiszen a legtöbben közülük, amíg kijártak a meccsekre, ha megtudták volna rólam, hogy a Zsidó Sátán rajongója vagyok, minimum lelkesen lepofoztak volna. Bármelyik csapat fanatikusai voltak is.

Miután egy csaj kiposztolt az UL fb-oldalára egy tényleg párját ritkítóan gonosz és undorító féregséget arról, hogy hashajtós innivalóval kínáltak meg menekülteket, az oldalt annyian nyomták fel, hogy a Facebook tegnap kitörölte.

Jobb lett ettől a világ egy picivel is?

Nem. A törléssel mindenki rosszul járt: az elvont szólásszabadság, és mi, hús-vér felhasználók is, Magyarországról nem is beszélve.

Sorba szedem, hogy miért.

1. A lépés első körben azonnal megerősítette az ultrákat és rajongóikat. Akit betiltanak, az mindig úgy fogja érezni, hogy igaza van, hiszen különben miért akarnák elhallgatatni. És nemcsak a kőkemény ultrák érzik így, hanem az őket/róluk olvasó, nem feltétlenül annyira megveszekedett szélsőségesek is. Az fb-oldaluknak törléskor jó 76 ezer lájkolója volt. Töredékennyi valódi ultra létezik, de a lépés sikeresen hergel föl sokkal több embert.
2. Praktikusan sincs semmi értelme. Ahogy letörölték az oldalt, az ultrák elővették ezt a másikat, és ezt kezdték lájkolni. Kedden délre olyan 15 ezer követője lett, aztán az újabb feljelentések miatt most látom, hogy ezt is törölték. Most 13:22 és megtaláltam ezt az újabb oldalukat, egyelőre 84 lájkolóval.
3. Akkor sincs semmi, ha a bejelentgetők kitartanak, és az UL a végén tényleg képtelen lesz újra több tízezres tábort építeni az fb-n. A weboldaluk megvan, sok más közösségi oldal is létezik, a törlés a jelenséget nem fogja megszüntetni.
4. Az ráadásul kifejezetten hasznós és jó volt, hogy ezek a gyűlölködő rasszisták Facebookon terjeszthették a visszataszító üzeneteiket. Így ugyanis rengeteg olyan felhasználó találkozhatott velük, aki egyébként soha. Egy csomóan szembesülhettek azzal, mi történik, ha szurkolás helyét átveszi a tomboló, esztelen erőszak és gyűlölködés. Érvelhettek ellene, kapcsolatba kerülhettek hús-vér gyűlölködőkkel, felmérhették a jelenség méreteit és jellegét.
5. Annak, hogy egy ilyen beteges agresszor megváltozzon, alapfeltétele, hogy kommunikációs kapcsolatban legyen normális, nála kedvesebb, higgadt emberekkel. Ostobaság, hogy az emberek képtelenek megváltozni, de ennek vannak egyszerű fizikai feltételei is. Például az, hogy az agresszor ne legyen karanténba zárva, mert akkor csak hasonlókkal kerül kapcsolatba, és nagyságrendekkel nehezebb lesz a váltás. Ez hatványozottan igaz a velük rokonszenvező, de nem annyira elvetemült szurkolókra.
6. Az, hogy hagyjuk beszélni a szerintünk undorítóakat is, nem egyszerűen valami elvont elvi álláspont. Gondolj arra a bizonyos hashajtós posztra. Egészen biztos vagyok benne, hogy jópár normális, jóravaló ember, akinek ez a szeme elé került, a hányinger pillanataiban azt is elhatározta, hogy mostantól ő is megpróbál valamit tenni a menekültekkel, csak éppen ellenkező előjellel, hogy szegények ne csak az ilyen szemétládákkal találkozzanak Magyarországon. Ha egy ilyen ember is akadt, máris vesztettünk az UL törlésével.
7. Na és eleve, pont a Facebooknak bizarr dolog cenzorkodnia, annak az oldalnak, amelyik kicenzúráz egy szoptató anyát vagy egy kivillanő női mellett, de engedi a lefejezést meg a csonkolást.

Nem új érvek ezek persze, csak éppen rossz volt látni, hogy az ostoba gyűlöletbeszéd-tiltás és a jószándékú cenzorkodás megint hová vezetnek.

Remek lenne, hogy ha ami nem veri ki a szemünket, nem is létezne. De a világ fura mód mégsem ilyen.