Három hét, ötszáz kilométer, két lovas, valamint egy csomó csodatévő Mária-érme minden idők egyik legfurább lovas zarándoklatán! Fókuszban a menekültválság és a reneszánszát élő fiktív betyárság!
– Csodatevő érmékkel védené két lovas zarándok a déli határt: három hét alatt közel ötszáz kilométert tett meg lóháton a határszélen Chemez Farkas és Béres Sándor, s közben csodás erejűnek tartott Mária-érméket helyeztek el mindenütt – írja a Sonline.
Az út a román-szerb-magyar hármashatártól, Kübekházától vezetett a szlovén-osztrák-magyar határnál található Felsőszölnökig. Chemez Farkas elmondása szerint október elején kereste meg őket egy idős, vallásos ember, Butella János, aki mesélt nekik az érmék csodatévő erejéről, és a zarándoklat ötletéről. Chemez, aki civilben néprajzkutató, kikérte a váci püspök, Beer Miklós tanácsát is. Butella megkeresése után kutatásokba kezdett, és kiderítette, hogy az érmét egy XIX. századi francia apáca, Labouré Szent Katalin, 1830-ban átélt látomásai alapján készítették el:
Látta a Szűzanyát. Egy félgömbön állt, lába alatt eltaposott kígyó tekergőzött. Kezében gömböt tartott, rajta arany kereszt állott, kezének ujjait gyűrűk díszítették, amelyekbe különböző nagyságú drágakövek voltak illesztve, és csodás fény sugárzott belőlük. A látnoknő a bensejében hangot hallott: ,,Ez a gömb, amelyet látsz, nemcsak az egész világot ábrázolja, hanem Franciaországot és minden embert külön-külön is.’’ A kövekből előtörő sugarakról pedig megjegyezte: ,,Azoknak a kegyelmeknek a jelképei ezek, amelyeket kiárasztok mindenkire, aki csak kéri tőlem.’’ Azt is megértette azonban, hogy egyes sötét drágakövek, amelyek nem sugároztak fényt, azokat a kegyelmeket jelképezték, amelyeket senki sem kért. Ezután hirtelen megváltozott a látomás. A Boldogságos Szűz már nem tartotta a földgömböt, hanem leeresztett fénysugarakat árasztva, karjai irgalommal telve tárultak a föld felé. Alakja körül ovális keretben arany betűkkel formálódtak ki ezek a szavak: Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekszünk! Szívében pedig megkapta a megbízatását: ,,Veress érmét e minta szerint! Aki hordja, nagy kegyelmeket nyer, különösen ha a nyakán viseli. Elárasztja a kegyelem azokat, akik bizalommal hordják az érmet.’’ A nővér azután látta az érem másik oldalát is, melyen Mária nevének kereszttel koronázott monogramja, alatta Jézusnak töviskoronával körülvett, illetve Mária tőrrel átdöfött Szíve volt látható; a képet tizenkét csillag vette körül.
12 darab, körben elhelyezett csillag? Hagyjuk!
A katolikus hívők és zarándokok körében mind a mai napig népszerű érmének különös csodatévő erőt tulajdonítanak. Állítólag Párizs német bombázása előtt egy francia pilóta körbeszórta a fővárost a csodatévő érmékkel, melynek következtében a német bombázók – különböző rejtélyes műszaki meghibásodásoknak köszönhetően – egyszerűen képtelenek voltak komoly kárt tenni Labouré Szent Katalin városában.
A magyar lovasok zarándoklatának célja, Szűz Mária oltalmába ajánlani a menekültválság által terhelt határszakaszt, és a határ mellett található magyar településeket. A misztikus történések Chemezék útján sem várattak sokáig magukra. Beszámolója szerint a novemberi időre rácáfolandó végig ragyogó napsütésben lovagolhattak, az emberek sokszor maguktól szólították meg őket.
Csurgón egy kocsmai verekedés kellős közepébe csöppentek, de az érmék átadása után lecsillapodtak a kedélyek.
Chemezék épp egy falu boltjában vásároltak, a lovak kikötve az üzlet előtt, melyekre fel is figyelt a helyi plébános. Megvárta a zarándokokat, akik neki is átnyújtottak egy érmét. Erre a pap elmondta, hogy épp aznap délelőtt szakadt le a nyakából egy ilyen érme, amit elvesztett.
Mintha mindenki értette volna, hogy mi és miért került hozzá.
Belekódolva ugyan, de a történet végében ott van a nemzeti egységre való áhítozás is: Ady Endre születésnapján, Rózsa Sándor és a betyárok nagy kutatója, Szelestey László, tavalyi halálának évfordulóján érkeztek útjuk végéhez.
A zarándoklatról némiképp megváltozott stílusban számol be a Lovas Betyár Közösség névre hallgató Facebook-oldal:
Délvidéki Őrjárat a trianoni határ mentén.
Ezúttal a szerb, horvát és szlovén trianoni határok mentén fogunk lovagolni. Oka az elmúlt hónapokban kialakult menekültválság.
Novemberi lovas utunk az előzőekhez hasonlóan jelképes üzeneteket hordoz. A trianoni határ mentén úgynevezett csodás érmeket „szórunk szét”. (A határ menti templomokba visszük az érmeket.)
Délvidéki Őrjárat a trianoni határ mentén. 400 kilométeren is túl…
Magyar Csoda…
Csodás Magyar Földön, Csodás Érmékkel,
Két elszánt lovas védelmünkre kelt.
Érméket szórva a magyar határ mentén,
Szívük békét és szabadságot remél…
Chemez Farkas és Béres Sándor,
Ők a két magyar vándor.
Falvakon, városokon át haladtak,
Hogy menekülteket távol tartsanak…
Ébredjetek Magyarok!
Isteni Úttal, Ők segítenek rajtatok!
Bízzatok és ti is harcoljatok,
Hiszen a közös hitben az erő, ez a nagy titok.
Idegenek, ne gyertek Hazánkba!
Itt nekünk nyílnak a virágok,
A mi Őseink emléke,
amely Magyar Földön ragyog…
A mi madaraink dalolnak,
Mi jegenyéink sorakoznak…
Nekünk fontos, mi Nektek nem,
Ezt értenetek lehetetlen.
Nem hagyjuk veszni mindazt, ami Kincs,
Védjük meg Országunkat,
menjen, kinek itt helye nincs!
Érme, amit szórtak, igazi csodát tesz,
Megáldva Hazánkat, ragyogva védelmez.
Alázat, hazaszeretet, tiszta szív,
Amely minden magyart becsületre hív.
Értünk lovagoltak Csodás Érmét szórva,
A Hazát így szeretni…
Ez a magyar csoda!
N.M.
/Forrás: Sonline, Facebook, katolikus.hu/