Hogy lehet egy ennyire atom képregényhősből ennyira unalmas filmet készíteni? Rengeteg belefeccölt energiával. Még a szó szerint Sziklaméretűre gyúrt Hugh Jackman sem segít a legújabb képregényfilmen.
A Farkas Nagaszaki bombázásával kezdődik és azzal végződik, hogy egy elhagyott gyárban Logan egy óriási szamurájrobottal harcol, miközben ott sertepertél körülötte egy gyíkasszony. Minden jel arra mutat, hogy ezt a filmet imádnom kellett volna, vagy legalábbis értékelni, na jó, beérem azzal, hogy szórakoztasson, oké, alacsonyabbra teszem a lécet, ne untasson. A Farkasban viszont a két pont között minden, de tényleg minden félrement és elromlott, és még az a két pont is inkább csak elmegy. Itt vannak a hibái.
Magányos rozsomák
Ez már a második film a 4, azaz négy X-Men-film után, amiben Farkas tökegyedül szerepel. Elnézést, inkább áttérek Logan rendes nevére, a Rozsomákra, amit a kilencvenes években nálunk is terjesztett képregényekben használtak, mert én az a típus vagyok, aki a pickupra is azt mondja, hogy piköp. Rozsomák és kész.
Szóval ez a második különfilm Rozsomákkal, aki talán, na jó, egészen biztosan a legismertebb figura az X-Men univerzumában. Az eddigi három filmben viszont mindig egy közösség tagja volt, és habár kiemelték néha ebből a csoportból, mindig olyan erős arcokkal volt körbevéve, mint Magneto, Árnyék, vagy Vadóc. Az X-Men a közösség erejét hirdeti, kiszedni belőle egyet és bedobni a mélyvízbe a többiek nélkül az olyan, mintha a Piszkos tizenkettőből csinálnának külön filmet Telly Savalassal. Igen, tudom, hogy Telly Savalas meghal a Piszkos tizenkettőben.
Én is tisztában vagyok azzal, hogy Rozsomák karakterét hosszú évtizedek során annyira kidomborították a képregényekben, hogy simán lehet már rá alapozni egész könyveket. A filmekben nincsen erről szó, itt még mindig az a morcos ember, akinek karmok jönnek ki az ökléből, meggyógyul ha megvágják és néha szivarozik. A Farkas-ban ráadásul olyan helyzetbe dobják, ami köszönőviszonyba sincsen az eddigi X-Men-filmekkel, Jean Grey pár pillanatos feltűnését kivéve. Nem szerepel Charles Xavier, nem üldözik a mutánsokat, Logan csak egy szerencsétlen idegen egy olyan történetben, amihez igazából semmi köze nincsen. Az X-Men: Az elsők is Magneto-filmként indult, aztán hagyták az egészet a francba inkább, mert egységben az erő.
A palota ékköve
Oké, a Farkas-ban nem főznek teknőclevest és Japánban játszódik, nem pedig Koreában. Viszont a szereplők bemutatásában, a konfliktus elmagyarázásában, és a rendezés fapados egyszerűségében hasonlít a magyar tévében is játszott sorozatra. Nem egyszer, hanem kétszer is halljuk a ronin szó definícióját, ugyanazokkal a kifejezésekkel. A film első 20 perce abból áll, hogy egy mellékszereplő megmutat mindenkit Logannak. Ő kicsoda? Ő Mariko Yashida. Na és ő? Ő Mariko Yashida édesapja. Na és ő kicsoda? Ő Mariko Yashida jegyese. Nahát, ez sehogy máshogy nem lehetett volna közölni, csak olyan mondatokkal, amik a lebutított, nyelvtanulóknak szánt könyvekben lehet olvasni?
Mese gyerekeknek
Rozsomák egy vadállat. Egyetlen igazi fegyvere az a sok adamantiumpenge, amit parancsra elő tud húzni a kezéből. Közelharcos. Amikor viszont azt látjuk, hogy a világ legerősebb fémjéből készült pengékkel kaszabol egy kisebb hadsereget, de egy csepp vért sem látunk, amikor rendszeresen úgy végez ki embereket, hogy gyomron öklözi őket, és mi halljuk, ahogy ki-, és behúzódnak a pengék, akkor kicsit úgy éreztem magam, mintha egy képzeletbeli szülő letakarná a szemem. Ugyanis a Farkas PG-13 besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy 13 év alatt szülői felügyelet ajánlott, ilyenkor pedig csak nagyon-nagyon indokolt esetben mutathatnak vért a filmben. Ez különösen röhejesnek tűnik akkor, amikor egy vériszamos szuperhős nindzsákat kaszabol. A felnőtteknek szóló R-korhatárral viszont a filmkészítők elesnének a bevétel nagy részétől, ugyanis a fő célközönségnek tartott tinik nem, vagy csak nagyon cselesen juthatnának be a moziba.
Emlékeztek azokra a jelenetekre, amikor két szereplőnél kés van, egyszer csak egymásnak esnek, mi válltól felfele látjuk őket, halljuk a húsba hatoló penge hangját, aztán van pár perc feszültség, hogy vajon ki szúrt le kit? Na, a Farkas verekedéseinek nagyrésze ilyen, csak mindig a Rozsomák győz.
Turning Japanese
A Farkas pár jelenet kivételével Japánban játszódik. Viszont Japánt még mindig egy úthenger finomságával ábrázolják a filmben, mint valami fura népet, ahol egyszerre keverednek a hagyományok, a fura szokások és a bizarr szex. Megpróbálom elmagyarázni az egyik jelenetet, annyira nem spoileres. Egy igazi, hagyományok szerinti temetésen Logan kiszúrja, hogy az egyik pap karja tetovált. Később ki is derül, hogy a yakuza tagjai merényletet terveznek. Logan és az egyik szereplő elmenekül a temetőből, egyenesen egy pachinko-játékterembe, tudjátok, ez az a dolog, amit senki nem ért igazán a japánokon kívül, de mindenki tudja, hogy létezik. A pachinko-szalonból elérnek egy vasútállomásra, ahol felszállnak a hipergyorsvonatra. Akciójelenet után leszállnak. Logan azt tanácsolja, hogy ne a legpuccosabb környéken szálljanak meg, hanem itt a sarkon abban a hotelban. Kiderül, hogy az egy szerelemszálloda pároknak. Választhatnak, hogy kiveszik az orvosi rendelőnek vagy a marsi expedíciónak berendezett szobát.
Olyan közhelyekről nem is beszélve, hogy a film konfliktusának közepén mintha a Japán apák elvárásaiból viccet csináló, High Expectations Asian Father állna. Van a filmben egy politikus, aki nemcsak korrupt, hanem két gaijin prostituálttal hetyeg. Logan megtanulja, hogy nem szabad beledöfni a pálcikát az ételbe. És alaposan megtanulja azt is, hogy mit jelent a ronin: hadúr nélküli szamuráj.
EZ VISZONT EGY HATALMAS SPOILER
A végefőcím közepén egy epilógusban megjelenik két ismert figura az eddigi X-Men-filmekből és beharangozzák a következőt. Ez a Farkas legjobb két perce.
Képek: Intercom/Twentieth Century Fox