Nehogy azt higgye bárki, hogy Huth Gergely egyedül van azzal, hogy saját maga szerkeszti a Wiki-szócikkét! Az ingyenes online enciklopédia legjobb önpromózó vagy őrült megszállottsággal szerkesztett oldalai, csak nektek, csak most!
Nehogy azt higgye bárki, hogy Huth Gergely egyedül van azzal, hogy saját maga szerkeszti a Wiki-szócikkét! Az ingyenes online enciklopédia legjobb önpromózó vagy őrült megszállottsággal szerkesztett oldalai, csak nektek, csak most!
Bár elvben a Wikipedia alapelveivel ellentétes, és a szerkesztők sem ajánlják, nyílt titok, hogy sok olyan szócikk található mindenki kedvenc online enciklopédiáján, aminek a szerzője egyben a szócikk tárgya is. A legszórakoztatóbbak pedig azok, ahol ez ordít. Persze, a Wiki is igyekszik fejlődni, és mintha sikerülne is neki.
Ma már sajnos nem nagyon fordulhat elő az, mint néhány éve, amikor még a Kertész Imre szócikkben az író életét négy rövid bekezdéssel intézték el, melyből egyetlenegy szólt az író első 70 eseménytelen évéről, viszont egy önálló bekezdést kapott az alábbi fontos esemény:
Jelenleg Berlinben él, de magyar állampolgárságát is megtartotta. Folyamatosan tartja a kapcsolatot az itthoniakkal, számos meghívásnak tesz eleget, 2007 márciusában a Szegedi Tudományegyetem hallgatóival folytatott interaktív beszélgetést, zsúfolásig megtelt az Auditórium Maximum, óriási volt az érdeklődés. Az esemény után a Szegedi Egyetem c. újság részéről Turi Tímea készített vele interjút Csak a nyelv és semmi más címen, az események képes beszámolójáról Segesvári Csaba, a Délmagyarország fotóriportere gondoskodott.
Hát ezt ma már hiába is keresnénk, mint ahogyan Kardos-Horváth Jánosnak, a Kaukázus énekesének korábbi bekopizott önéletrajza is a múlté, pedig ilyen halhatatlan részletek szerepeltek benne:
János 2006 tavaszán kopogtató cédulát gyűjtött vidéken az Szdsz-nek majd kéthetes munka után relative sok pénzzel tért vissza a fővérosba, és elhatározta hogy leteszi a taxi sofőr vizsgát, melyre a kopogtató cédula gyűjtésen megismert Gyula ösztönözte. Gyula annak előtte zöldséges volt és taxis, de eljátékgépezte a vagyonát. János taxis karrierje egy nő miatt ment füstbe, már középiskolában megismerkedett Viktóriával, majd néhány év múlva 2006 tavaszán újboli találkozásukkor komolyabbra fordult érzelmi elhivatottsága és megkérte a hölgy kezét.
Ezeket már sajnos csak a laptörténetből tudjuk rekonstruálni, de ettől még a magyar Wiki továbbra is tele van jobbnál-jobb szócikkekkel. Ne hidd, hogy Huth Gergely saját gyártású szócikke olyan kivételes lenne, íme az én kedvenc önpromózó Wikipedia oldalaim! Akár ők maguk írták, akár mindenre elszánt rajongók, én egyformán hálás vagyok nekik ezért.
Nógrádi György
“Az újságírók által legtöbbet foglalkoztatott biztonságpolitikai szakértő” a Huth-féle iskolát követi: olyan utalásokat rejt el az életrajzában, amiket rajta kívül senki más nem tudhat. Olyan exkluzív infókkal teszi boldoggá a rajongóit, minthogy “középiskolában szinte minden országos tanulmányi versenyen elindult és a többségét meg is nyerte, amire a mai napig nagyon büszke”, vagy “1988-ban elnyert egy ösztöndíjat, három hónapot dolgozott Németországban. Ez az ország egyébként mindig is a szíve csücske volt, hiszen a német kérdésből írta az egyetemi disszertációját, a doktoriját, és a kandidátusiját is.”
Megtudjuk, hogy “a doktori címmel egyébként soha nem kérkedett, a mai napig sem szereti, ha az újságokban a ‘dr.’ előtaggal jelenik meg a neve”, az is kiderül, hogy Nógrádi hobbija az utazás, az úszás és a bélyeggyűjtés – mi lenne itt, ha Nógrádi még szeretne is beszélni a magánéletéről? Ugyanis nem szeret:
Nógrádi György bár magánéletéről nem szeret beszélni, annyit lehet tudni, hogy 1981-ben nősült meg, kislánya pedig három évvel később, 1984-ben született. Jelenleg állatorvosnak tanul.
Herczeg Zoltán
A celeb divattervező életének legapróbb mozzanatait is összegyűjti a Wiki-szócikkébe, és mindet gondosan meg is hivatkozza, noha a források között a saját blogja is feltűnik. A legjobb, hogy egy az egyben emel át újságcikkekből olyan mondatokat, mint: “A riporterek, újságírók egyik kedvenc alanya, csak elé kell rakni egy bekapcsolt diktafont és azonnal kendőzetlen őszinteséggel árad belőle a mondanivaló”, vagy:
Elképesztő ötletek és munkatempó, aktív playboy élet, egyedi marketing.
Külön szakaszba gyűjti Herczeg Zoltán közéleti aktivitását (mint például: “Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a magyar könnyűipar lehetetlen helyzetéről”), és azt is megtudhatjuk, hogy ő Nógrádi György ellentéte, hiszen Herczeg Zoltán számára olyan, hogy magánélet, nem is létezik. És a lényeg:
Születésnapi zsúrjaira mindenkinek szabad a belépés, a szórakozás is itt garantált, hisz az élet minden területéről érkeznek a vendégek: zenészek, zeneszerzők, festők, színészek, írók, humoristák, riporterek, iparosok, diákok, divattervezők, stylistok, üzletemberek, modellek, fotósok, fodrászok, sminkesek, sportolók, rajongók, barátok, rokonok, civilek.
Darnel Christian
Ha elég idős vagy ahhoz, hogy már a kilencvenes évek elején a tudatodnál voltál, akkor egész biztosan mond valamit az, hogy Darnel Tréning. Az Amerikába disszidáló, majd onnét hazatérő Darnel a rendszerváltás idején indította el a nagy visszhangot kapó személyiségfejlesztő tréningjét, amely talán az első ilyen volt az országban.
A Darnel Tréningnek annak idején mondjuk úgy, elég szélsőséges megítélése volt, de ez a szócikkből természetesen nem derül ki, csak olyanok, hogy “bebizonyította, hogy kommunikációs és motivációs technológiájával az élet legfontosabb területein, mint például az emberi kapcsolatok, a párkapcsolatok, a gyermeknevelés, a munkahelyi és tanulmányi sikerek illetve a kitűzött célok megvalósításának területén jelentős eredményeket lehet elérni.”
A legjobbak viszont az ún. “messziről jött ember” típusú részletek, mint ez: “1975-1982 Anglia, Londonban az X-ray Specs és Wayne County együttesekben zenélt és turnézott Európa szerte.” Mindkét zenekar a 77-es brit punkhoz tartozott, a X-Ray Spex még kimondottan ismert is, de sajnos sehol nincs nyoma, hogy Darnel játszott volna benne, főleg nem ennyi időn keresztül.
Az angol nyelvű Wayne County & the Electric Chairs szócikkben viszont említenek egy Chris Dust nevű csehszlovák dobost, akit azonban ‘77-ben vízumproblémák miatt kitoloncoltak Nagy-Britanniából, és ezért nem maradt a zenekarban sem. Ha esetleg ő volt Darnel (akinek az eredeti neve Dús Ferenc), akkor az menőség. Sőt, ha csak egy koncertre is beszállt helyettesíteni az X-Ray Spexbe, az meg pláne, kár, hogy erről egyelőre nem tudni máshonnét.
A másik kedvencem, ami nyilván pontosan így történt:
1998-tól szerepel az amerikai Who’s Who in the World lexikonban, ahová Jimmy Carter volt amerikai elnök ajánlása által került be, akivel volt alkalma találkozni annak magyarországi látogatása során.
Mezei Balázs munkássága
Mezei Balázs egy vallásfilozófus, aki valószínűleg ismert is a tudományon belül, viszont azon kivételesen szerencsés emberek közé tartozik, akinek a tudományos munkássága is önálló Wiki-szócikket kapott. Méghozzá hosszabbat és részletesebbet, mint nagyjából bárki vagy bármi. A legjobb, hogy a felhasznált forrás is Mezei Balázs két könyve. Ebből tényleg nem érdemes kiemelni semmit, ezt a maga egészében kell befogadni.
Groovehouse
A popzenei témájú Wiki-szócikkek nálunk gyakran szemérmetlenül a promóciós anyagok kopipésztelése, ebben a Groovehouse az élen jár. Nemcsak, hogy Mezei Balázs munkásságánál is hosszabb a szócikk, de tele van olyan gyöngyszemekkel, mint “célcsoportjuk tinédzserektől az idősebb korosztályig terjed”, “Az Elmúlt a nyár ismét egy lassú, lírai szerzemény, amely nem hiányozhat egyetlen rádióból sem”, és a kedvencem:
Az első kislemezdal kiválasztásában a csapattagok teljes mértékben egyetértenek. “Az Ébredj mellettem egy kicsit más, mint az eddigiek. Hangszerelésileg is egy váltás, egy jó hangulatú nyári nóta” – mondja Zsolti. A dalhoz elkészült klip első jelenetében Judy egy ágyon hempereg, és fedetlen testét csupán néhány égősor fedi. “A forgatás alatt vízhólyagok lettek rajtam az égőktől” – mondja Judy, és elárulta, egyáltalán nem volt zavarban, hogy ország-világ előtt meg kell mutatnia testét. “– Nem éreztem magam annyira rosszul, mint azt előtte gondoltam. Bár alapjáraton sem vagyok egy szégyenlős típus, így ez nekem még belefért egy videoklipbe.”
C.A.F.B.
A kilencvenes évek óta a magyar punkszíntéren nyomuló C.A.F.B. neve rémlett ugyan valahonnét, de az együttes és az egyes tagok Wikipedia-oldalai láttán elszégyelltem magam, amiért egy szatyorban élek, ahol fel se tűnt, hogy a C.A.F.B. egy őrülten népszerű zenekar.
A hivatkozásokat és forrásokat (például innét) gondosan jelölő együttes oldaláról kiderül, hogy a C.A.F.B. nemcsak kultikus zenekar volt, de voltak széles körben kedvelt dalaik, egyik tagjuk, Szakácsi Gábor pedig igazi bulvársztár volt: “A C.A.F.B. soraiban eltöltött évek alatt országosan ismertté vált énekes magánéleti problémái többször is a magazinok és lapok hasábjaira kerültek, ami nagyban hozzájárult a zenekar megítéléséhez.”
A legjobb viszont az, hogy a C.A.F.B. az egyetlen magyar zenekar, amelytől láttam azt a folyamatábrát, amivel csak külföldi sztárzenekarok szokták ábrázolni a tagcseréket a Wikin.
Chris Lawyer
Az eredetileg Katona Krisztiánnak nevezett dj oldala olyan, mintha a világ legnagyobb alsó tagozatos Chris Lawyer-rajongója írta volna, azaz zseniális. Rögtön az első három mondat olyan erős, hogy azt hinnéd, innét már nem mehetünk feljebb:
Minden 2007 elején kezdődött a Chris Lawyer & Thomy projekttel. A fiatal DJ és producer bebizonyította, hogy nem kell Amerikában élni, hogy valóra váltsa az “amerikai álmot”. Első zenéje a “We Gonna Feel It” akkora siker lett, hogy egész Európa megismerte.
Pedig a legjobban a végére pörög föl:
A Fakmetal Boss olyan nevekkel dolgozik együtt, mint Ahmet Sendil, Louie Cut, Andrea Roma, JDG és a Fakmetal Boss-t nem csak a magyar közönség imádja. Oroszországtól – Brazíliáig mindenhol teltház várja. A történet azonban csak most válik érdekessé…
Azért pedig külön piros pont jár, hogy ez az egyedüli elektronikus zenei előadóról szóló szócikk, amely szükségét érzi, hogy felsorolja, milyen hangszereken játszik, úgymint: “keverőpult, beszéd, számítógép, szintetizátor.”
Hamvai P.G.
Ez a neves dj például sajnos nem sorolja fel a hangszereit, és a Wiki-oldala alapján azt is hihetnénk, hogy egy ideje felhagyott munkásságával. Addig viszont példátlan részletességgel számol be Hamvai P.G. első aktív 15 évéről: például 1996-ban “Dj Gömbi-ként zenél tovább”, 2003 augusztusában “Tisztázatlan körülmények között leég a BED BEACH és odavész az összes (1300 db) bakelit lemeze, ekkor áll át a cd-re”, arról nem is beszélve, hogy 2004 februárjában “mint DJ és MC szerepet kap SCHOBERT NORBI új műsorában a TV2-n. Innentől kezdve minden vasárnap és hétfőn a WELLNESS HATÁROK NÉLKÜL című műsorban játssza a kedvenc zenéit.”
De mint mondtam, sajnos a kronológia 2007 nyarán hirtelen megszakad, Hamvai P.G. pedig valószínűleg azóta is “minden szerdán és pénteken a CAFÉ DEL RIO-ban játszik, a hét többi napján járja az ország azon club-jait ahova köti a szerződése.”
Mészáros Márton
Mészáros Márton Wiki-oldala pont az ellenkezője Hamvai P.G.-jének: minden pedánsan van kitöltve, a források alaposan feltüntetve, öröm ránézni a szócikkre. Pláne, amikor olyan mondatokat látunk, mint “A Mészáros Márton blogja című sajtóorgánum szerkesztője”, illetve “2009 óta kulturális blogot vezet az interneten, amelynek rekordolvasottsága 155 ezer fő/nap volt, miután 2014-ben nyílt levelet írt Kolosi Péterhez, az RTL Klub programigazgatójához a Való Világ 6 című produkció miatt.”
Megmelengette a szívem az is, hogy “minden évben Arany Medál-díjat oszt az irodalom és kultúra kiemelkedő alakjai számára”, az viszont a magyar Wiki vita nélkül legcukibb részlete, hogy az 1997-es születésű Mészáros Máté az aktív évei kezdetét tízéves korára, 2007-re teszi.
Ábrahám Máté
Emlékszel Ábrahám Mátéra? Én sem. Pedig három éve, a diáktüntetések idején pörgött a neve pár napig a sajtóban, és a szócikke is akkor keletkezett. Azóta azonban sok idő telt el, és ma már rendkívül vicces, hogy így indul egy húszéves ember Wiki-oldala, hogy: “Ábrahám Máté gimnáziumi hallgató.” Ráadásul “többször szerepelt Havas Henrik Havas a pályán című műsorában az ATV-n”, és “vagy jogra, vagy valamilyen diplomáciai pályára készül.” De még hátravan a slusszpoén:
Az Index internetes újság Ábrahám Mátét az új Orbán Viktornak nevezte el, de a facebookos kommentekben Petőfiként is emlegették.
Atomtorta
Az Atomtorta zenekart nyilván nem kell bemutatni, hiszen a Paraszt Blues című számuk révén országosan ismert együttes: legalábbis a Wikipedia szerint, amely a történetét sokkal részletesebben ismerteti, mint mondjuk a Republic együttesét. A szócikk szerzőjének nincs könnyű dolga, hiszen “az Atomtorta zenei világa meglehetősen sokféle, nehezen jellemezhető”, de megnyugtatásul aztán közli, hogy “a dalokban, amelyek műfaja legtöbbször körülbelül a soft rock kategóriába sorolható, meghatározó az énekes-dalszerző Braunitzer Gábor személyes élményvilága.”
A hatásosan építkező honlapból megismerhető a zenekar zenei hitvallása, és ezt még Mezei Balázs is megirigyelhetné: “Ennek alapfilozófiája az a gondolat, hogy a művészet elsősorban eszköz, amely egy-egy egyéni világkép megosztására szolgál, amely ilyen módon vitára alkalmassá válik – egyfajta populáris filozófia, az akadémikus filozófia mindenki számára érthető és elérhető megfelelője.”
Csak ezek után indul maga az Atomtorta-sztori, ami szédületesen izgalmas, megismerhetjük mind a kilenc egykori tag motivációját, távozásának okait: van köztük magánéleti, vallási és munkaügyi, de van olyan is, aki úgy érezte, a zenekarban a tehetsége nincs eléggé elismerve. A legszomorúbb tagcsere: “2010 márciusában az akkori formáció Bálint Bencétől volt kénytelen megválni, mivel a dobos képviselőjelöltként indult a Lehet Más a Politika színeiben, és a próbákat elhanyagolta.” Az együttes sajnos 2012. november 12-én feloszlott, de bízom benne, hogy egy filmrendező egyszer még vászonra viszi az Atomtorta-sztorit.
Szuda M. Barna
A festőművész, író és költő Szuda M. Barna Wiki-szócikke onnantól kezd érdekessé válni, amikor az addig tárgyilagos, életrajzi adatokat ismertető első bekezdés végén ez a romantikus regénybe illő mondat jön szembe: “Alekszandr Szokurov orosz filmrendezőhöz fűzi viharos szerelmi kapcsolat.”
De ez még semmi Szuda M. Barna művészetéhez képest! Nem elég, hogy három hosszú bekezdés taglalja művészete jellegzetességeit, de “konvergens, mítoszokra emlékeztető gazdag jelképrendszerének, visszatérő motívumainak megannyi részletét” külön is megismerhetjük, azaz a művész szabályosan kulcsot kínál művészete jobb megértéséhez.
Most már tudjuk, hogy a pocsolya például a festő tengerész szeretőjének állít emléket, és azt is, hogy Szuda M. Barna “elmélete szerint a testben egyénenként másutt és más arányban helyezkednek el a létfontosságú szervek, így egyesek alkalmatlanok arra, amire mások elrendeltettek. Rendszerint a szívet, a májat, a tüdőt és a női nemi szerveket kombinálja és absztrahálja.” Van még kérdés?
Bihari Puhl Levente/Levyntgard
A festő, akinek a Wiki-szócikke nemcsak, hogy hosszabb és részletesebb Csontváryénál vagy Rippl-Rónaiénál, de mellesleg külön szócikket kapott alkotási módszere/művészeti filozófiája, a Levyntgard is. Rögtön a gyerekkorból már olyan részletes sztorik derülnek ki Bihari Puhlról, hogy csak ámulunk:
Élete egyik máig ható, meghatározó élménye volt találkozása Salvador Dalí művészetével. Harmadikos gimnazistaként művészet-történet könyvében bukkant rá A polgárháború előérzete fekete-fehér reprodukciójára. Lenyűgözte a kompozíció monumentalitása, szuggesztív hatása, amelytől nem bírt szabadulni. Naiv rácsodálkozásában, a fekete-fehér reprodukció illúziókeltő hatására, elsőre szobornak vélte a művet. Osztálytársa világosította föl, hogy amit lát, az festmény.
Hasonló részletességgel ismerhetjük meg az egész élettörténetét, de a festészeti korszakok is vizsgatétel-szerűen össze vannak gyűjtve a biztonság kedvéért. És még itt sincs vége, hiszen jönnek Levy (így emlegeti a festőt a szócikk) kedvenc témái. Van köztük minden, a tájfestészettől a borig, de a kedvencem természetesen az erotika:
Az élet teljességét bővérű jókedvvel megélő, reneszánsz szemléletű alkotó, Levy palettájáról hogy is hiányozhatna az erotika! Levyéről, akinek olyan felesége van, mint Ágota, a mester Ágocskája, a kedvesség, nőiesség, anyaság – az erotika megtestesülése.
Ehhez képest a Levyntgard szócikk túlságosan akadémikus sajnos, de rajongóknak kötelező!
Kántás Balázs
A magyar Wikipedia egyik önálló kis szigetét jelenik a magyar kortárs költőkről szóló, elképesztően részletes, minden egyes publikációt, verset, tanulmányt nyilvántartó életrajzai. Itt is élne az ember a gyanúperrel, hogy mindenki a sajátját csinálja, de egyikük, a szintén megrázó alapossággal dokumentált, és Kertész Imrével legendás interjút készítő Turi Tímea azt mondja, nem ő írja a Wikijét, hanem “egy könyvtáros néni, akinek hobbija a Wikipedia-szerkesztés, és Makóról (vagy Szegedről, de szinte mindegy is) ismerőse.”
A költő, műfordító, irodalomkritikus Kántás Balázs oldalát sem ő maga szerkeszti valószínűleg (bár a remek fotót tényleg maga töltötte fel), de az életrajza elképesztően apró részletekre tér ki, mint például:
Takács Zsuzsa Kossuth-díjas költőnő a Széchenyi Irodalmi Akadémián tartott székfoglaló előadásában méltatta Samuel Taylor Coleridge Kubla Kán c. versének Kántás általi magyar fordítását, Az ablaküvegek közötti tér c. kötetéhez Payer Imre József Attila-díjas költő írt fülszöveget, Éntelen Ének című, magyar-angol nyelvű verseskötetéhez pedig Csernák Árpád író.
Ha mondjuk Esterházy Péter vagy Krasznahorkai László Wiki-szócikke hasonló alapossággal lenne megírva, kilógnának az internetből. Ezzel szemben a Wiki mindkettejükről jóval szűkmarkúbban méri az információkat, de hát róluk már úgyis tud mindenki mindent, nem igaz?
Holló-Vaskó Péter
A kortárs költők és festők, zenészek és wannabe közéleti személyiségek mellett a sci-fi/fantasy szubkultúra legfiatalabb generációja is érdemes a figyelemre. Az ő oldalaik nemcsak, hogy profin vannak szerkesztve, de mindegyik láthatóan gondol a hozzám hasonló kezdőkre, és mindnél megtalálható az Érdekességek menüpont, amelyben például ilyen gyöngyszemek vannak Holló-Vaskó Péter (írói álnevén A. M. Aranth) esetében:
Cifra káromkodásokat használ a mindennapi életben, melyek a mongúzokhoz köthetők. Sajátos humorának példájául szolgál választott írói álneve is, melynek hivatalos magyar neve disznóparéj.
Mivel ezt a szcénát nem ismerem, egyáltalán nem tudom, mekkora tábora van A. M. Aranthnak, de remélem, sokan örülnek, amikor ilyeneket olvasnak, hogy “az író szenvedélyesen szereti a rock zenét. Kedvencei: Delain, Avantasia, Elvenking, Amaranthe, Battle Beast, Equilibrium, Wisdom, Freedom Call, Fairyland és Wintersun.”
Amúgy a mindössze 24 éves Sasvári Vivien is ugyanannál a kiadónál jelenteti meg a “spekulatív irodalom” témájába sorolható könyveit, mint Holló-Vaskó Péter, és hozzá hasonlóan az ő bejegyzése is olyan fontos információkat hordoz, minthogy “a szerző nagy állatbarát. Jelenleg egy lógófülű törpenyula van, akit Danny-nek nevezett el.”
A poszthoz köszönet Jehova Csabának, aki még nálam is nagyobb rajongója a magyar Wikipediának.
Illusztráció: Boros András