Anne Applebaum amerikai-lengyel Pulitzer-díjas újságíró, történész, a kelet-közép-európai kommunizmus szakértője, és nem mellesleg Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felesége. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon új könyve kapcsán arról beszélt, hogy ideje lenne túllépni a poszkommunista Kelet-Európa elavult
Anne Applebaum amerikai-lengyel Pulitzer-díjas újságíró, történész, a kelet-közép-európai kommunizmus szakértője, és nem mellesleg Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felesége. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon új könyve kapcsán arról beszélt, hogy ideje lenne túllépni a poszkommunista Kelet-Európa elavult fogalmán.
A kötet Kelet-Európa megtörése 1944-1956 címmel fog megjelenni, Magyarországon az Európa Kiadó gondozásában. Az írónő Lengyelország, Magyarország és Kelet-Németország példáján mutatja be az akkori terminológia szerinti Kelet-Európa szovjetizálását.
Applebaum azt állítja, hogy Kelet-Európa azért kerülhetett szovjet érdekszférába a háború végén, mert a Nyugat számára a régió nem bírt stratégiai fontossággal. Úgy vélekedik, hogy az akkori Kelet-Európa kifejezés mára értelmét vesztette.
Lengyelország kulturálisan és gazdaságilag sokkal közelebb áll például Németországhoz, mint Albániához. Akkor miért soroljuk a lengyeleket és az albánokat ugyanabba a kategóriába, hogy Kelet-Európa? A kelet-európainak kikiáltott problémák pedig valójában legtöbbször általános európai jelenségek: a szélsőjobb problematikája Franciaországban is élő, a média politika általi befolyásolása pedig aggasztó Olaszországban is.
Applebaum párhuzamot lát a mostani ukrán események és az 1945-ös szovjet terjeszkedés között.
Az oroszok hasonlóan verbuválják a fegyveres csoportokat, mint a világháború után a titkosrendőrséget a szatellitállamokban. Ahogy nézem az ukrajnai tudósításokat, jobban megértem az 1945-ös eseményeket is. Szintén hasonló a média befolyásolása és a civil társadalom kezelése.
Ami más, hogy eddig nincs annyi erőszak, mint a 40-es években, és természetesen az események most nem egy háború utáni, lepusztult, kaotikus környezetben történnek. De összességében az oroszok módszerei nem állnak túlságosan távol az 1945-öt követően alkalmazottaktól.
A történésszel Kósa András készített interjút a HVG-n, ezt itt olvashatjátok. Egészen hidegháborús hangot üt meg, a titkosrendőrség szerepét emeli ki a mostani és a háború utáni orosz külpolitika fontos párhuzamaként. Magyarország esélyeit egy erős Európában látja legjobbnak Oroszországgal szemben. Azt mondja, Európának hiba túlzott mértékben Amerikára támaszkodnia haderő tekintetében.
Én hajlamos vagyok egyetérteni ezzel a hidegháborús szemlélettel, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy Albertnek azért erről más a véleménye, hátha kommentel majd. Szerintetek Applebaum megmondta a frankót, vagy téved?
[MTI] [Kép: Getty/Sean Gallup]