Villantós? Értelmetlen? Pénzelbaszás? Ezek közül egyik sem, de arra én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy fognak majd keveredni a dolgozók egy gigantikus üvegtóruszban.
Egyrészt nem villantós. Ahhoz, hogy villantós legyen, látszódnia kéne, de ez olyan lapos lesz – mindössze négy emelet magas, mint egy pesti bérház –, hogy egy mellette futó útról még csak meg sem fogod tudni mondani, hogy ott van. A Burzs Kalifa, az villantós, konkrétan egy nagy arab fasz, teljesen ellentmondva a felhőkarcoló értelmének, amit azért talált fel az emberiség száz éve, mert nagyon sokan szerettek volna Manhattanben lakni, ahol nagyon kevés a hely. A Burzs Kalifa környékén pedig nemhogy hely van, hanem minden helyek helye, a Rúb al-Káli sivatag, aminek a neve nem véletlenül jelenti azt, hogy az üres negyed, mert nincs ott semmi. A Burzsot nem láttam még a levegőből, de a Dubajhoz hasonló elhelyezkedésű katari fővárost, Dohát, már igen, és elég röhejes a tengerparton ágaskodó felhőkarcolók sora, miközben ott terpeszkedik mögöttük a lapos, üres, építkezésre tökéletesen és olcsón alkalmas sivatag. Ha már modern, reprezentatív vállalati központhoz kell hasonlítani, akkor a leendő Apple-halálcsillag egyetlen párja a McLaren székháza a dél-angliai Wokingban, a McLaren Technology Centre, ami szintén lapos, szintén nagyon drága volt, szintén nagyon menő, és szintén Norman Foster tervezte:
Másrészt az Apple jelenlegi székháza egy csomó széttagolt épület, ami a kilencvenes évek elején épült, akkor, amikor az Apple épp kezdett lassan beleállni a földbe. Azóta egy kicsit megváltozott a cég, meg az is – szerencsére –, ahogy a szellemi munkát végző emberek közösen dolgoznak. A Gawker irodája se úgy néz ki, hogy pár éve dolgoztunk itt heten egy nyolcvan négyzetméteres lakásban, majd kivettünk hozzá még a gangon négy másikat.
Harmadrészt ötmilliárd dollár rengeteg lenne, ha a magyar kormányra kéne bízni, de itt egy olyan vállalatról van szó, ami százmilliárd dollár körüli készpénztartalékkal rendelkezik. Készpénzzel, nem vagyonnal. Ennek az öt százalékát költik majd el kecóra. Elképzelhető hasonlattal: ez olyan, mintha egy negyvenmillió forint megtakarítással rendelkező, jól kereső, adósságot maga előtt nem görgető ember venne magának kétmillió forintért egy kényelmes kisautót, amivel munkába jár. Több, mint amennyi pénze a legtöbb embernek ilyenre van, de a pénzelbaszó akciótól elég messze van.
Ami tényleg érdekes, hogy egy ilyen tóruszban milyen lesz dolgozni, mert első ránézésre tényleg ellentmond annak az irodatervezési gyakorlatnak, amit Jobs a másik cégénél, a Pixarnál is bevezetett, hogy az emberek akarva-akaratlan összefussanak egymással napközben. Egy tóruszban alapból az emberek felét még akkor sem fogod látni soha az életben, ha az egész épületben egy piszoár lesz csak. Ebből a szempontból leginkább a Pentagonra hasonlít, és ha egy épületből következik az ott végzett munka színvonala, akkor tényleg elég aggasztó lesz a helyzet. Mondjuk egyrészt lehet, hogy úgy szervezik majd a munkát, hogy ezt a problémát áthidalják (nem tudom, hogyan!), másrészt Magyarországról állítólag elképzelhetetlen a Szilícium-völgy balzsamos, kínosan kellemes klímája, úgyhogy simán lehet, hogy Magyarországon nem működne egy ilyen csillagkapu, mert az év felében a közepe egy ködös-sáros Népliget lenne, Kaliforniában meg lehet, hogy januárban is kellemes lesz kiülni oda és beszélgetni, dolgozgatni.
Ami biztosnak tűnik, hogy Markó Ferkónak, aki szerint „kurva jó lesz húsz év múlva nézegetni a képgalériákat a már rég csődbe ment Apple elhagyott és pusztuló székházáról”, valószínűleg máshova kell majd utaznia érdekes romokat nézegetnie.