Vegyük röviden a mai fejleményeket: a kormány szándékai szerint az internet-szolgáltatókat 150 forinttal sújtaná minden megkezdett gigabájtnyi adatforgalmazás után.
Vegyük röviden a mai fejleményeket: a kormány szándékai szerint az internet-szolgáltatókat 150 forinttal sújtaná minden megkezdett gigabájtnyi adatforgalmazás után.
Tudom, hogy a tisztelt lakosság jelentős része nehezen fordítja le ezt a mondatot havi rezsire, úgyhogy segítek: havonta sok ezer forintnyi extra pénzt kellene betennie az államkasszába a szolgáltatónak előfizetésenként. (Ne dőljünk be annak, ha elkezd némelyik kormányember értékhatárokról meg telekomadóról szónokolni. Ez az ő trükközésük. Láttuk már a bank- és a telekomadónál is ezt a szemfényvesztős "nem úgy és nem pont az" relativizálós politikát.)
Én átlagosan nézve nagyjából 100 gigabájt adatforgalmat bonyolítok az otthoni UPC modemen keresztül. Azaz az előirányzott internetadó szerint jövőre plusz havi 15 ezer forintot szeretne ezért a forgalomért a szolgáltatómtól az állam.
Keki kollégának a maga nem átlagos, de nem is extrém felhasználásával amúgy ennyit kéne adóznia, ha a szolgáltató rányomná egy az egyben az adót:
2014. augusztus: 306 GB – 45 900 Ft
2014. szeptember: 139 GB – 20 850 Ft
2014. október: 291 GB – 43 650 Ft
(UPC-sek itt tudják megnézni a havi forgalmukat.)
Ha nem érkezik valami külön törvény, amely megtiltja az összeg visszaterhelését a fogyasztóra, a szolgáltató a legnagyobb hányadát vissza fogja terhelni.
A kormány hivatalos indoklása szerint azért van erre szükség, mert az internetes kommunikáció "teret nyert" a hagyományos telefonos kommunikációhoz képest. Nem is tudom, lehetett-e volna ennél álságosabban indokolni ezt a drasztikus lépést.
Kedves Varga Mihály pénzügyminiszter, az internetes adatforgalom gerincét – lakossági oldalon – nem elsősorban a VoIP telefonálás adja, hanem a torrentezés, a film- és a zenestreamelés, a youtube-ozás, a kép és videó le- és feltöltés.
Lehet, hogy nem szokás erről nyíltan beszélni, de a legnagyobb adatforgalmazók a torrentezők. De nem azért torrentezik a lakosság, mert bűnözni van kedve minden áldott nap, amikor hazaér munkából. Hanem azért, mert kényelmesebb, jobb, szabadabb érzés laptopon nézni olyan filmet, amilyet akar az ember, mint a tévéújságból összevadászni az aktuálisan vetített borzalmakat.
Spotify, YouTube, Netflix, Ncore és töménytelen híroldal, Facebook, Instagram, Tumblr, miegymás… Ebben a világban élünk.
Aki ezt nem látja, az digitális őstulok.
Persze nemcsak a felhasználók fognak szopni ezzel a gigabájtonkénti fél euróval, hanem a cégek is. Főként azok, amelyek kifejezetten az internetre vannak kötve, azon keresztül működik a szolgáltatásuk.
Ha a kormány nem fogja engedni visszaterhelni ezt az összeget a fogyasztóra, akkor sem vagyunk előrébb sokkal: a net semlegessége fog sérülni azzal, ha a netszolgáltatók a nagy adatforgalommal járó szolgáltatások elérését belassítják vagy esetleg elérhetetlenné teszik. Mert miért ne tennék meg. És ha megteszik egy szájttal, miért ne tennék meg egy másikkal. Ha a szolgáltató méricskél, dönt a felhasználó helyett arról, hogy mit szabad és mit nem szabad elérni a neten, akkor azt nem internetnek hívják, hanem valami egészen másnak. Kínában lehet unortodox példák után kutatni.
És még valami. Nem csak a havonkénti extra ezresekről van itt szó. Értem én, hogy üres a kassza, és kell a pénz. Akárhonnan is. De az internethez való hozzáférés segítése, az unalomig szajkózott digitális szakadék felszámolása a mindenkori magyar kormány kiemelten fontos feladata kellene legyen.
Ezzel kéne kampányolni 15 éve. Ebben kéne megmutatni az egész világnak, hogy mekkora kurucok vagyunk. Ebben kéne homloklebenyig érő magabiztossággal oktatni a világot.
Azok a gyerekek, akik internet nélkül nőnek fel, reménytelen helyzetbe kerülnek. Nemcsak azért, mert nem férnek hozzá egy irgalmatlanul nagy információtömeghez, de azért is, mert a kommunikációs csatornákat sem fogják megtalálni szerencsésebb kortársaikkal.
A szegénységben élő gyerekek százezreinek csakis az internet adhat szabadságot, lehetőséget az információszerzésre, a szórakozásra, a digitális világba szocializálódásra.
Az internet szabaddá tesz. A drága internet csak a gazdagokat teszi szabaddá.
Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz, mert tovább mélyíti a Magyarországon amúgy is meglévő digitális szakadékot, és elzárja az új felhasználókat az internettől.