Én abban sem vagyok biztos mindig, hogy vajon egy másik ember ugyanazt látja-e, amit én. Na de hogy egy macska mit láthat azt végképp nem tudtam elképzelni. Egészen mostanáig.
Az io9 ugyanis most bemutatta Nickolay Lamm képeit (még többet találtok itt), amelyeken épp ez a különbség látható: ugyanazok a témák emberszemmel (fenn) és macskaszemmel (lenn).
Ahogy elsőre látszik: az ember 180 fokban lát, a cica 200-ban, ezért szélesebbek az alsó fotók. Periférikus látása azonban nekik is van – ezért homályos a képek széle.
Éjjel nyolcszor jobban látnak mint mi, amit a fenti kép szépen mutat. Az alsón viszont az látszik, hogy ha távolságról van szó, mi nyerünk.
A macskák látására sokáig azt hitték, hogy dikromatikus (nem színvakok, de a három fő színből, csak kettőt látnak), ám újabban azt feltételezik, hogy jobb, bár azért nem látnak annyi színt mint az ember (lásd nyitókép).
Bár gyengébb felbontású képet kapnak a világról, sokkal jobban érzékelik benne a mozgást, ami vadászként elég fontos. Mármint a gyors mozgást. Érdekes módon az ember sokkal lassabb elmozdulást is észrevesz, mint a száguldó izékre specializálódott macskák.
