1957-ben nyitott, de jó, ha a nyár közepéig kihúzza a Rákóczi Pékség, mondta nekem ma reggel az egyik eladó.
1957-ben nyitott, de jó, ha a nyár közepéig kihúzza a Rákóczi Pékség, mondta nekem ma reggel az egyik eladó.
Amikor kifizetttem a túrós batyumat, és elkezdtem rákérdezni arra, amit két napja olvastam, végig sem tudtam mondani a kérdésemet. "Igaz a hír" – vágott bele a kiszolgáló hölgy. Igaz, hogy a Rákóczi Pékség, a szocialista dizájn és minőség évtizedes bástyája év végén bár biztos nem lesz nyitva. A zárás oka üzleti, a környéken sorra nyíltak meg az éjjel-nappalik és a pékségek. Az eladó azt mondta, hogy először az éjjel-nappali Tescót érezték meg, aztán a majdnem rögtön a szomszédságában nyíló ugyancsak éjjel-nappali, de már büfével is felszerelt Roni ABC-t, de a legdurvább csapást a pár kapuval arrébb megnyílt PékPont adta. "Műszakonként harmincezer forint megy el a kasszából a PékPont miatt" – sóhajtozott kicsit lemondóan, de egyáltalál nem dühösen. "Megkóstoltam a terméküket és az az igazság, hogy finomak." – tette hozzá.
Az Uránia és Astoria között félúton található Rákóczi Pékség sosem azért volt híres, mert ott lehetett kapni a legjobb kifliket, vagy ott értettek igazán a rozsliszt trükkjeihez, hanem mert egyrészt úgy nézett ki, mintha egy követ nem cseréltek volna a belsőben 1957 óta, másrészt meg egészen nonszensz időpontokban volt nyitva. Ebbe beletartozott az éjjel is, de nekem sosem sikerült megjegyeznem, hogy péntek éjjel vagy szombat éjjel van nyitva, egy csomószor kötöttem már ki ott. Én imádtam a kirakatban álldogálni és lapátolni befele a virslisalátát, de úgy néz ki, hogy pár hónap múlva már nem fogom ezt csinálni.
Az eladó még annyit mondott, hogy a bolt tulajdonosa megvett egy másik helyiséget is a közelben, és nemsokára a Rákóczi Pékség helyén egy másik üzlet fog nyílni. De nem pékség.
Kép: Google Street View