Kedden óriási csatát nyert a sajtószabadság, vége lehet az abszurd kornak, amikor nem lehetett intézkedő és a közfeladatát végző rendőrt fényképezni. Az Alkotmánybíróság szembement a Kúria korábbi jogegységi döntésével is.
Kedden óriási csatát nyert a sajtószabadság, vége lehet az abszurd kornak, amikor nem lehetett intézkedő és a közfeladatát végző rendőrt fényképezni. Az Alkotmánybíróság szembement a Kúria korábbi jogegységi döntésével is.
Az erőszakszervezetek tagjainak kommunizmusból megmaradt, minden demokratikus logikával ellentétes előjoga volt, hogy míg egy tüntetésen vagy tömegrendezvényen az összes ember lefotózható, a rendőrök nem. Vagyis az arcukat később kitakarva igen, de azonosíthatóan nem. Azt hiszen, különösebben magyarázni sem kell, hogy milyen egyenlőtlen viszonyrendszert jelent, ha a tüntetőt megmutathatom, az őt adott esetben brutálisan megverő rendőrt pedig nem. És hogy ez mennyire korlátozta a sajtószabadságot.
Az ilyen ügyekben néha tényleg egészen extrém bírósági ítéletek születtek, az egyik ügyben beperelt RTL Klub azzal védekezett, hogy a rendőr 1 másodpercig látszott, amit a bíróság ítéletében azzal söpört le, hogy egy másodperc az 3 képkocka és ez 32 megjelenésnek számított.
A dolog egyfelől égbekiáltóan igazságtalan volt, másfelől aránytalan munkát rótt a szerkesztőségekre, hiszen minden egyes esetben pixelezgetni kellett.
Mostanáig. Az érdem Bodolai László indexes ügyvédé és Majtényi László ügyvédi irodájáé. Ők volt azok, akik fogták magukat, és eldöntötték, hogy végigvisznek egy rendőrarcképes ügyet. Ez a konkrét ügy, amiben most döntött az AB, egy rendőrszakszervezeti tüntetésről szólt. Erről tudósított az Index, a cikkhez tartozó képgalériában pedig pár kivezényelt rendőr arccal szerepelt. Ők pereltek, az Index pedig veszített. Mivel a jogászszakmát is felháborította az abszurd jogi helyzet, Bodolai és Majtényiék akcióba lendültek.
(A per jogi elemzését itt olvashatod el.)
És most nyertek. Az ítélet maga nincs még a kezemben, de nemsokára itt lesz, a döntés tényét a Cinknek többen is megerősítették. Nemsokára újabb részletekkel jelentkezem a határozatról, ami tudtommal azt mondja ki, hogy tömegrendezvényen, ha a szándék nem öncélú, hanem például a közvélemény tájékoztatása, a rendőrök szabadon fotózhatók, kivéve egyes eseteket, egy sebesült rendőr szenvedésének a bemutatása például továbbra is tilos.
Azt még nem tudom, hogy ez mennyiben érinti a bv-sek, a tűzoltól és közterületesek fotózhatóságát, de az ítélet birtokában majd többet tudni.
update: Az ítéletnek egyetlen kárvallottja van, az az ügyvédi iroda, amelyik évek óta abból élt, hogy folyamatosan figyelte a magyar sajtót, és amint meglátott egy rendőrarcot fotón vagy filmen, megkereste az azokon szereplő rendőröket, majd a nevükben jelentkezett a szerkdsztőségnél. A nem létező jogsértésre természetesen magasról tettek, mindene setben csak pénzt akartak, peren kívül.
ez pedig az AB kiadott közleménye:
Az Alkotmánybíróság közleménye rendőri intézkedésről készült képfelvétel nyilvánosságra hozatalát tiltó bírósági ítélet megsemmisítéséről
Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes bírói döntést megsemmisítette, mivel az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.
Az index.hu internetes sajtótermék alkotmányjogi panaszban kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének a vizsgálatát, mivel az – az érintettek hozzájárulásának hiányában – jogsértőnek minősítette a gyülekezést biztosító rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalát.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti (ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása).
Tekintettel arra, hogy a panasszal támadott ítélet a polgári jogi rendelkezések értelmezésekor nem vette figyelembe azt az alkotmányjogi szempontot, amely a sajtó szabadságához és a szabad tájékoztatáshoz fűződik, az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette.
A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.