Tízmilliárd forintból, amennyibe a gombamód szaporodó új stadionok kerülnek, egy évre odaadják a világ legnagyobb, legismertebb focicsapatainak mezszponzorációját. Hülyék vagyunk, ha nem erre költjük.
Tízmilliárd forintból, amennyibe a gombamód szaporodó új stadionok kerülnek, egy évre odaadják a világ legnagyobb, legismertebb focicsapatainak mezszponzorációját. Hülyék vagyunk, ha nem erre költjük.
2014-ben 168,6 milliárd forintot fog a magyar állam a magyar sport támogatására elkölteni. Ennek hatalmas részét a rossz, korrupt, senkit nem érdeklő magyar focira. Tegyük egy pillanatra félre, hogy erkölcsös dolog-e egyáltalán konténernyi közpénzt költeni szabadidős tevékenységre, mert ez ellen ágálni jelenleg körülbelül annyira értelmes, mint a záport szidni. Ha egy országban a miniszterelnöki faluban akkora stadion épül, hogy abban minden helyi lakos farpofájára jut egy ülés, akkor abban az országban közpénz fog focira menni, és kész.
De akkor már költsük el értelmesen. Nagy stadionokat építeni rossz, belföldi színvonalú csapatok meccseinek, amikre pár száz ember kíváncsi, darabonként tízmilliárdokból? Ha az a cél, hogy a foci és Magyarország összekapcsolódjon, érdemes nagyvonalúbban gondolkozni – sokkal kevesebb pénzből.
A fociban van néhány globális márka. Közülük kell választani, és a Real Madridnál nincs jobb választás. Több százmillió ember követi a csapat életét az egész világon, fehér mezükön remekül mutatnának Magyarország színei, ráadásul történelmük egyik leghíresebb játékosa Puskás Ferenc volt – madridi éveiben kapta a mostanában Magyarországon is feltűnő becenevét, a Panchót. A világ távoli csücskeit járva arra nincs sok esély, hogy egy tetszőleges járókelő nemzetkarakterológiai elemzéssel köszönjön a tavaly októberi 8-1-es hollandok elleni szopás apropóján, de azt tényleg minden külföldi tudja, hogy Puszkasz, gulas, oooh, the steam baths.
Hogy mindez mennyibe lenne, arról a Forbes készített összeállítást. Ezek általában három-öt évre szóló megállapodások, nem minden évben ugyanakkora az összeg, így jönnek ki forintban az éves átlagok:
- Manchester United–Chevrolet: 17,9 milliárd Ft/év
- Barcelona–Qatar Airways: 10 milliárd Ft/év
- Real Madrid–Emirates: 8,7 milliárd Ft/év
Ezek jó nagy számok, de még nagyobbak azok, amiket a most épülő magyar focipályákért fizetünk: a debreceni 11,5 milliárd forintba, az új Fradi-pálya 13,5 milliárd forintba fog kerülni. Lehet bohóckodni az ezekből visszafolyó adóval, de a nagyságrend látszik: egyetlen, minden bizonnyal rossz, senkit nem érdeklő focimeccseknek otthont adó stadion árából a magyar állam egy évre megvehetné a Real Madrid mezét. Valahogy úgy, ahogy kaukázusi barátunk, Azerbajdzsán évi 2,4 milliárd forintért megvette az Atlético Madrid mezét tavaly januárban:
A Real Madrid drágább lenne, de még így is mindenki jól járna. A csapatot követő százmilliók hétről hétre látnák a szemük sarkából Magyarország nevét és a nemzeti trikolórt. Orbán Viktor még az eddiginél is jobb helyről nézhetné a Bajnokok Ligája fontos meccseit. A focit szerető magyar ember már eddig is jobban tette, ha meccsre járás helyett keresett egy streamet az angol, a spanyol vagy a német bajnokság meccseihez, és ha a spanyolt választja, és fogékony az ilyesmire, mostantól büszkeséget is érezhet, hogy lám, Puskás sikerei után ismét egymásra talált Magyarország és a csapat.
Egy jól megválasztott üzenettel pedig még gazdaságpolitikai kommunikációt is folytathatunk. 8-10 milliárd forint közpénz iszonyú sok, de így legalább értelmesen lenne elköltve. Ha már minden áron focira kell.
A címlapképet Mike Ehrmann/Getty Images fotójának felhasználásával Illés Etele készítette. A másik kép: Gonzalo Arroyo Moreno/Getty Images