A Dawn űrszondát még 2007 szeptemberében indították feltérképezni a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv két legnagyobb objektumát, a Vestát és a Cerest. Ha minden jól megy, kiderülhet, mi az a két fényes pont a Ceresen: a Dawn tegnap pályára állt a törpebolygó körül.
A Dawn – az első űrszonda, ami befogott egy törpebolygót – először a kisebb égitestet, a Vestát látogatta meg, ennek 530 km az átmérője. A szonda 2011 júliusa és 2012 szeptembere között keringett a Vesta körül, majd továbbindult, és most befogta a 950 km-es Cerest, ami egymaga kiteszi az egész kisbolygóöv tömegének egyharmadát.
A Vesta Wikipédia/NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA
A Dawn ionhajtóművet használ, ez tízsszer hatásosabb a szokásos kémiai meghajtáson alapuló hajtóműveknél. Akár hetekig, hónapokig használni lehet, így egyszerre mindig csak kis mértékben, de folyamatosan gyorsítani tudja az űrszondát. A Dawn eddig több mint 38 624 km/h-nyi sebességváltozást ért el, és 7,5 év alatt közel 5 milliárd kilométert utazott.
Az űrszonda nem képes felismerni az élet jeleit, de a vizet érzékelni tudja, így a törpebolygó geológiai feltérképezése mellett azt is vizsgálni fogja, van-e a felszín alatt összefüggő folyékony víztömeg. Ez elképzelhető, amúgy is úgy gondolják, a törpebolygó tömegének több mint negyedét vízjég alkothatja. Ebben az esetben a Ceresen megfelelőek a körülmények, hogy kialakulhasson az élet a mikrobák szintjén.
A Dawn remélhetőleg segít fényt deríteni két, a törpebolygóhoz kapcsolódó rejtélyre is. Egy űrteleszkóp korábban vízpárára utaló jeleket vett észre – ez egy napfény hatására megolvadó vízjégből kitörő páraoszlop lehetett. A másik a két fényes pötty, amelyeket pár napja fényképezett az űrszonda.
A munkát nem azonnal kezdi, a következő hat hétben a szonda még egyre közelebb megy a törpebolygóhoz, aztán 13 500 km-es magasságból kezdve egyre alacsonyabb pályákon térképezi fel a Cerest. A küldetés, ha minden jól megy, 2016 júniusában ér véget.
via Space.com, címlapkép: Wikipédia/NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA