Orbán Viktor egy évvel az illiberális demokráciázás után ismét Tusványoson beszélt, de most nem durrantott akkorát. Ellenben tovább ütötte a bevándorlóvasat, a valaha nagyszerű, de egyre tehetetlenebb EU-val szemben is kritikus volt.
Orbán Viktor egy évvel az illiberális demokráciázás után ismét Tusványoson beszélt, de most nem durrantott akkorát. Ellenben tovább ütötte a bevándorlóvasat, a valaha nagyszerű, de egyre tehetetlenebb EU-val szemben is kritikus volt.
A miniszterelnök egy visszatekintéssel kezdett, ki gondolta volna egy éve:
- Európa nem tudja megvédeni a határait a fegyvertelen menekültekkel szemben?
- USA lehallgatja a németeket, de ezek után az európaiak úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, sőt, az Egyesült Államok fegyvereket telepít Közép-Európába?
- Magyarország a 2. leggyorsabban fejlődő gazdaság az EU-ban?
Ezek után egy kicsit zavaros sporthasonlattal élt, ami nélkül nem is az igazi egy Orbán-beszéd. Azt mondta, nem érdemes a jövőt fürkészni, mintha valami távoli kontinens lenne, mert nincs is még jövő, úgy kell hozzáállni, mint az evezősöknek, akik hátrafelé néznek, és azt a partszakaszt látják, amit már elhagytak. Mondjuk a folyópart nem akkor születik, amikor az ember odaér, de mindegy, nem ez a lényeg, hanem hogy a múltat kell megérteni – ehhez ész kell. És az EU önmagában egy nagyszerű siker.
Itt egy kis hidegháborús kitekintés után Orbán Sarkozyre utalgatva rátért arra, hogy az újkori népvándorlás az új világműködés, ráadásul a veszélyt az Afrika mélyéből érkező emberek – akik jó sokan vannak, több mint egymilliárdan, ráadásul a felük 25 év alatti – jelentik, akik az észak-afrikai államok – védőbástyák – gyengülése után simán bejuthatnak az Európába. Aztán minden annyira megváltozna, hogy amit ma európaiként ismernek, az a felismerhetetlenségig megváltozik. De ő azt szeretné, hogy Európa az európaiaké maradjon.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Fidesz politikájához szükséges ellenségképet egyre inkább a bevándorlókban találta meg a miniszterelnök, és a korábban a tiszteletlenkedő EU-val inkább szövetséget kötne, legalábbis egy részével, de ebben nincs sok új. A baloldal természetesen továbbra is rossz, mert az európai baloldal lehetőséget lát a bevándorlásban, pedig ez szemben áll a nemzeti keretekkel, ami Fidesz célja. A magyar baloldal pedig – flashback 2004-re – a határon túli magyarok ellen van, közben pedig a bevándorlók mellett, úgyhogy Orbán szerint ezek a politikusok nem szeretik a magyarokat, mert magyarok.
Ezek után a miniszterelnök bepillantást engedett nyerni egy párhuzamos univerzumba: ha 2014-ben a baloldal nyer, 1-2 év, és rá sem ismernénk Magyarországra, ami egy nagy menekülttáborrá változna, amolyan közép-európai Marseille-é. Aztán ő is meglovagolta a szakállas székely viccet, nem csak a medve nem játék, hanem a parlamenti választás sem az.
Az EU-val az a nagy baj, hogy míg régen valós megoldásokat nyújtott valós problémákra, addig ma már beleragadt saját ideológiai rögeszméjébe, ennek tükrében hozza meg döntéseit, alkalmaz megoldásokat. A sikeres magyar modell épp ezért veszélyes számukra, pedig látható, hogy a görög helyzettel – ami akár a magyar helyzet is lehetett volna – nem tudnak mit kezdeni. Ahogy a bevándorlással sem. A bevándorlók számára vonzó a nyugat emberi jogi fundamentalizmusa, az EU viszont tehetetlen, mert nem olyan szuverén, mint az USA, ahol viszont az államoknak nincs nemzeti szuverenitásuk. Orbán egy erős nemzetek által alkotott erős Európát akar.
A miniszterelnök ezek után a 2008-as válság utáni gazdasági sikerekről beszélt:
- Segélyek visszafizetése.
- Javuló gazdaság.
- A lakossági devizahitelek kivezetése.
- A korábban privatizált vagyontárgyak visszavétele.
Majd négy szempontból beszélt arról, hogy milyen sokat árthatnak az illegális bevándorlók:
- Nemzeti önazonosság. Nyugaton kipróbálták a multikulturalizmust – ami nem egyenlő a multietnizmussal –, nagyszámú más kultúrájú embertömeget fogadtak be. Orbán inkább nem kritizálja a kísérletet, de a végeredményt látva nem akarják ezt megismételni
- Az Európába áramló törvénytelen bevándorlók és a terrorizmus között nyilvánvaló összefüggés van, minél több ember jön, annál több közöttük a terrorista. Itt az angolszász országokra utalt, akik ezt belátják.
- A törvénytelen bevándorlók ráadásul a munkanélküliséget is növelik. Ha munkanélküliség van, akkor azt egy nagy adag új embertömeg érkezése növelni fogja, ez egyszer egy szerinte, szerintem ennél árnyaltabb a kép.
- Ahol sok a törvénytelen bevándorló, ott nő a bűnözés mértéke a miniszterelnök szerint, Svédország például a második a nemi erőszakok számában Lesotho után. A brit parlament 2013-as jelentése szerint a brit börtönökben pedig megháromszorozódott a muszlim elítéltek száma az elmúlt 15 évben. Tegyük hozzá, fogadok, Svédországban sem csak a bevándorlók tesznek nemi erőszakot, és az erőszakos bűncselekményeken egy idegenellenes kormányzati propaganda sem segít.
A miniszterelnök szerint Magyarország most bevándorló-harapófogóba került, délről a sima bevándorlók, nyugatról a visszatoloncolt bevándorló fenyegetik, úgyhogy nem is lehet stílszerűbben mással zárni a beszédet, mint a magyar emberek véleményével, már ha a közel 1 millió visszaküldött, demagóg, aljas módon megfogalmazott nemzeti konzultációs kérdőív – kábé 8 milliót küldtek ki – annak számít:
- Fontos kérdés a terrorizmus térnyerése.
- Az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok megélhetését.
- Brüsszel túlságosan megengedő, szigorúbb szabályok kellenek
- A bevándorlók maguk fedezzék a tartózkodásuk költségeit.
- És a legjobb: inkább a magyar családokat kéne támogatni a bevándorlás helyett.
Ez nem is lehetne jobb zárszó a beszédre, amiből a szokásos retorika jött le: vagy mi, vagy ők. Mintha harmadik, negyedik, századik lehetőség nem is lenne.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI