Patrick George, a Jalopnik egyik szerzője, azt hitte, hogy csak ő van, a kanyargós út, meg az 580 lóerős Camaro. Aztán meglátta a bozótból kikandikáló rendőrautót.
Amerikában állama és megyéje válogatja, hogy mit kezdenek a gyorshajtással. Patrick, óriási pechére, Virginiában volt. Az autókkal és a sebességgel óvatos viszonyban lévő országban eleve mindenki nagyon lassan vezet, de a vánszorgásnak és a gyorshajtás komikus túlkriminalizálásának is vannak szintjei. Virginia állam Rappahannock megyéje, ahol Patrick 150 km/h-s gyorshajtása egy 90-es övezetben három nap börtönt jelentett, a skála fogyatékos végén található.
A Chevrolet Camaro ZL1-ben nagyon könnyű gyorsan menni. 6,2 literes, kompresszoros V8 van benne, Patrick az élményt úgy írja le, hogy az autó egy lóerőt és nyomatékot okádó tűzoltófecskendő. Sajtóúton volt, a GM képviselője ült mellett, amikor egy vidéki úton elkapták őket. Nem tartóztatták le, és nem is kobozták el a kocsit – mindkettőt megtehették volna –, de beidézték.
Soha semmilyen törvényellenességet nem követett el, és az autóval teljesen lakatlan területen ment, de még így is aránytalan, hátborzongató büntetést kapott: a 400 dolláros bírság és jogosítványának tíznapos bevonása mellett három napot kellett börtönben töltenie. Patrick sajnos nem költő, mint Faludy György – aki a kommunisták börtöneiben töltött három év alatt verseket írt fejben –, így a három nap alatt halálra unta magát, és halálosan unalmas emberek halálosan unalmas történeteit hallgatta, jellemzően arról, hogy hogyan kerültek börtönbe. Mindez az államnak napi 104 dollárjába került.
Patrick hamarosan lelép a környékről és visszaköltözik Texasba, ahol amerikai viszonylatban viszonylag normálisan lehet autózni (a sebességhatár a legtöbb autópályán 130 km/h, és van, ahol 137!!). Nyomasztó élményéről cikket írt, itt lehet elolvasni.