A Heti Válasz egész évben a MOL körözött vezérigazgatóját védte. A jutalom egy drága évvégi melléklet, benne etikátlan reklámozással és egy elképesztő matolcsyzással.
A Heti Válasz egész évben a MOL körözött vezérigazgatóját védte. A jutalom egy drága évvégi melléklet, benne etikátlan reklámozással és egy elképesztő matolcsyzással.
Minőségi papír, igényes nyomdai munka, jó fotók, veretes téma. Az ember első pillantásra azt hihetné, hogy a Heti Válasz előfizetőknek járó év végi kiadványa, a hosszú című "2013 Magyarok a csúcson, az év 30 legkiemelkedőbb teljesítménye" (2013MACSAÉ30LT) az, aminek kinéz. Egy értelmiségi lap jobbközép olvasóinak szánt szórakoztató újságírói teljesítménye a téli szünetre.
Aztán jobban belelapozol, ugrálsz egy kicsit oda-vissza, elolvasol ezt-azt, és rájössz, hogy ez semmi más, mint újságírásnak álcázott ócska kormánypropaganda, amit egymás seggét nyaló oligarchák oda-vissza szivességei hoztak létre.
A toplista klasszikus szerkezetet követ: a 30, legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó magyarról előbb tömör összefoglalót találunk egy jó nagy képpel, majd rövid interjút.
Az egész cuccban az a szomorú, hogy a 2013MACSAÉ30LT lehetne akár jó is, például kiváló vécéolvasmány, ami a legkevésbé sem degradáló dolog. Sikeres emberekről olvasni lelkes és cinikus olvasóknak is egyformán élmény, és pont nemrég mutatta meg a magyar Forbes magazin, hogy ezt lehet jól is csinálni.
Itt sem tűnik eleve elveszettnek a dolog, egymás után jönnek a sikeres sportolók, borászok, agykutatók, az agyhalott anya magzatát életben tartó orvoscsoport. Sőt még csak azt sem lehet mondani, hogy minden írás propagadába fullad. Ott van például az interjú Takáts Zoltánnal, a rákos sejteket műtét közben kimutató IKnife szike feltalálójával, akit végig arról kérdeznek, hogy ugye jó hazajönni kutatni, ő meg végig azt magyarázza, hogy miért nem jön haza, sőt "szakmai öngyilkosságnak" és "élete legrosszabb döntésének" nevezi, amikor 2004-ben mégis hazajött Amerikából. Ez a cikk mégis hiteles, hiszen egy olyan embertől, aki mindezt így látja, különösen nagy szó, hogy dafke-patrotizmusból a találmánya szabadalmait a magyar bejegyzésű kft.-jénél tartja.
És amikor már elandalodnánk, hogy egy kormánycsöcsön hízott oligarcha pénzéból egy volt kormányszóvivő által szerkesztett lap is képes lehet fogyasztható sajtóterméket létrehozni, bumm, odaugrunk a 22.oldalra, ahol tudod, kinek a kiemelkedő TOP 30-as teljesítményét méltatja a duplaoldal, lajkófélixek, benedektiborok és szepsyk között? Matolcsy Unortodox Györgyét, egy egészen elképesztően benyali összefoglalóval és interjúval.
Matolcsyét, aki még a Heti Válasz mérsékeltebb kormánypárti köreiben is irtó ciki figura. Persze ha bármi ízlés szorult volna a Heti Válasz propagarandistáiba, éreznék, hogy magára adó bármilyen színű újságnak egy minisztert ilyen toplistára tennie akkor is végtelenül égő, ha az nem egy habókos, hanem mondjuk tényleg brilliáns teljesítményt nyújtott.
Az egész annál szánalmasabb, mert azt minden, a kormányt kicsit is ismerő ember, így Borókai főszerkesztő is pontosan tudja, hogy Matolcsy György egy önálló akarat nélküli báb, én is ülhetnék a helyén meg te is, bárki legyél, ha te is elvállalnád, hogy Orbán Viktor beléd dugja a kézfejét és elkezdje mozgatni az ujjait. A magyar gazdaságpolitikát egyszemélyben Orbán Viktor találja ki, és vezeti, az teljesen esetleges, hogy a miniszteri székben Matolcsy, Varga, Szily vagy az Ismeretlen Cink-olvasó ül kesztyűbábként. Matolcsy javára legyen mondva, hogy ő ezt nemhogy mindig is tudta, de ebben az interjúban is becsületesen bevallja:
Szóval a Heti Válasz a Vezényló Tábornok urat akarta fényesre nyalni, de direktben még ők sem merték, csak a játékszerén keresztül.
Na meg, mit tesz isten, bekerült a 30 legkiemelkedőbb teljestmény egyike a devizahitel elleni tiltakozás meg az árvízi védekezés is, innen tényleg csak Németh Szilárd rezsiháború-ügyi biztos hiányzik, hogy teljes legyen az idei kormánypropaganda szentháromsága.
A Matolcsy-bomba után az ember figyelmesebben olvas, így válik nyilvánvalóvá a 2013MACSAÉ30LT igazán mélyen magyar mivolta. A kiadvány szponzora, mint az a címlapján is szerepel, a MOL. Az a MOL, amelyiknek körözött elnök-vezérigazgatóját a lap egész évben elképesztően ádáz szívóssággal védte, cikkfolyamokban, címlapfotókkal, amennyire csak lehetett. Hernádi Zsolt tehát meghálálta Nyerges Zsoltnak a szívhez szóló szavakat.
Nem maradhat el a pitiáner cselezés sem:
Ónodi Eszter a 33. oldalon mint egy hirdetés szereplője tűnik fel, a MOL Új Európa Alaptványának jószolgálati nagyköveteként, majd az 58. oldalon top 30-as figuraként. A 20. oldalon Gőz László a Budaprest Music Center megalapítójaként cikkszereplő, hogy a 32.-en már BMC-s-MOL-os közös hirdetést találjunk.
Ez meg pont olyan, mint amikor elolvasunk egy cikket a Tipikus Magyar Építészeti Magazinban egy szuper családi házról, hogy mellétördelve ott találjuk a kivitelező hirdetését. Vagy egy csukafogó kalandot a Jellegzetes Horgászlapban, a benne szereplő termékek reklámjaival körítve.
Hát egyelőre ennyire futotta a kormánypárti polgári újságíróktól.