Így kommunikál a külvilággal két kelet-európai

A kék sarokban: Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke. A piros sarokban: Kovács Zoltán, Magyarország kormányának nemzetközi szóvivője.

Obskúrus finnugor anyanyelvű emberek, ha a külvilággal szeretnék megértetni magukat, mostanában az angolt választják. Ez sem Kovácsnak, sem Ilvesnek nem okoz gondot: Kovács saját honlapján „folyékony/bilinguális”-ként írja le angoltudását, Ilves pedig Svédországban, majd az Egyesült Államokban élő észt menekültek gyermekeként nőtt fel, így az angol lényegében anyanyelve.

Lássuk, mit és hogyan üzennek a világnak.

Kovács Zoltán

Ez ugye Kovács elhírestült tvitje, amelyben arra reagált, hogy André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, vasárnap este saját szemével is megnézte a netadó elleni első tüntetést. Kovács tvitje ugyan érthető, de stilisztikai választásai nem feltétlenül előnyösek. Az élő beszédet imitáló, dalszövegeken kívül máshol nem használt, egy kormányszóvivő üzenetében különösen bizarr „checkin’” és az amerikai diplomata keresztnevén szólítása után az „eh” már tényleg csak hab a tortán, a folytatás pedig már-már szürreális.

Nekem azért különösen furcsa ez, mert a munkám egy része a Gawkernél, hogy amerikai oldalaink számára angolul írni képes embereket találjak. 2012 nyara óta foglalkozom ezzel, és bár elsőre jó nehéz feladatnak tűnt – Magyar emberek írjanak angolul amerikai közönségnek? –, az évek során nagyszerű kollégákat találtam, akik olvasók tízmillióinak írnak a Gizmodón, a Jalopnikon, a Kotakun és az Io9-on.

A magyar kormány nyilván összehasonlíthatatlanul nagyobb büdzsével és lehetőségekkel bír, mint én, amikor embereket kell felvenni dolgozni, ennek ellenére egy olyan embert találtak arra a munkára, amelynek lényege a külvilággal folytatott, angol nyelvű kommunikáció, aki falbontó kalapácsként bánik ezzel a nyelvvel.

Toomas Hendrik Ilves

Ilves szintén aktuálpolitikai tvitje arra a hírre utal, hogy a héten több alkalommal repültek orosz katonai repülőgépek a Balti-tenger felett – köztük kedd délután két MiG–31 vadászrepülő – a NATO határaihoz nagyon közel. Ilves az angol nyelv állatokra használt gyűjtőneveit használja a MiG-ek elfogására. Ezek a szavak a 15. századi Anglia vadászkultúrájából erednek, és az angol nyelv talán legfurcsább, leghóbortosabb, legplasztikusabb részét alkotják. Egyik-másik kifejezetten költői: a mob of emus (csőcseléknyi emu), an exaltation of larks (felmagasztalásnyi pacsirta), vagy az Ilves által is hasznát murder of crows (gyilkosságnyi varjú).

A vadászzsákmány megkülönböztetése mellett az állatok gyűjtőnevei persze arra is jók voltak, hogy a vadász csendben megvillantsa iskolázottságát. Miután annyi van, és annyira szórakoztatóak, rendkívül csábító, hogy ilyeneket készítsünk olyan főnevekre is, amelyek kívül esnek a vadászat körén. Ezek általában nagyon bénák lesznek, de néha jól sikerülnek, Ilves nyelvi leleménye pedig egyenes költői lett – mint az eredetiek közül a legjobbak.

Az Ilves-családban nem Toomas Hendrik az egyetlen, aki ügyesen kommunikál a külvilággal. Testvére, Andres, az észten és az angolon túl hollandul, németül, franciául, portugálul, zuluul, pastunul és perzsául beszél – annyira, hogy évekig ő vezette a BBC külföldi adásának pastun és perzsa nyelvű osztályát.