Az Origo cikke szerint a franc se tudja, de érdemes körbejárni.
Amikor először kikerültek a 3 millió dolláros show plakátjai Budapesten, akkor mi az irodában is elkezdtük hitetlenkedni, hogy ilyen egyszerűen nem lehet, nem hiszem, hogy Csűry Lajosnak valaki a kezébe adott egy többmillió dolláros, 1697-es Stradivarit, úgyhogy elkezdtem nyomozni. Ez még nem az Origo cikke, az majd később jön.
Szóval megtaláltuk ezt az adatbázist, amiben a a világ legtöbb hegedűjének a tulajdonosát és a jelenleg birtokló zenészét listázza ki. Persze ez csak egy lista az interneten, úgyhogy akár annyira lehet megbízni benne, mint a Hírcsárdában, de mégis volt egy-két pont, ahol úgy éreztük, talán nem is írnak hülyeséget. Főleg azért, mert például helyesen listázza ki a BSI Bank tulajdonában lévő 1737-es Guarneri del Gesù, Panette hegedűt. Hogy hogyan jön a képbe a BSI és az ő hegedűje? Hát úgy, hogy a BSI is egy svájci bank, akárcsak a legenda szerint Edvin Marton hangszerének adományozója. Aki valami miatt folyamatosan próbálja védeni az inkognítóját. Erre pedig itt van egy helyi pénzintézet, ami büszkén hirdeti, hogy igen, van egy nagyon értékes hegedű és igen, odaadtuk egy zenésznek, névszerint a francia Renaud Capuçon-nak.
Oké, a következő lépés az volt, hogy vajon melyik svájci bank lehetett az, ami hegedűt adományozott Edvin Martonnak? Megkerestem a svájci bankszövetséget, hátha tudnak segíteni, de ez nagyjából olyan volt, mintha a Bükkben keresnék egy konkrét bokrot: a svájci szövetségi pénzügyi felügyelet nem tudott ebben segíteni, de nagyon készségesen átküldött egy listát az országban található bankokról. Ezen a listán úgy saccra 380 pénzintézetet soroltak fel, úgyhogy a nagyon hosszú emailezés helyett inkább visszaálltam a vicces videók kiblogolására.
Az Origónál viszont újságírók dolgoznak és Rovó Attila utánajárt Edvin Marton legendás hegedűjének. Ezt sikerült kiderítenie:
- Senki nem tud semmi konkrétat.
- A hegedűt a szakmában senki sem látta, senki sem beszél róla.
- A plakáton biztos nem a hárommilliós Stradivari látható, hanem valószínűleg egy Guarneri gyári kópiáját. Tehát bármit is mond Csűry, nem azzal fog játszani, ami a plakáton van.
- Ha jól értem, ha tényleg egy Stradivariról van szó, akkor a 3 millió dollár nem is olyan sok érte, szakértők szerint inkább 5 és 10 millió között van az ára.
- A megkérdezett mesterek nem tudják, hogy Marton melyik mesterhez jár a hangszerével.
- Az egyik szakember szerint lehet, hogy Marton értékcsalás áldozata lett, nemrég le is csuktak ilyesmi miatt egy német kereskedőt.
- Az Origo megkereste Martont is a lényegretörő kérdéseivel, de a válasszal nem sokra lehet menni:
A szóban forgó hangszert – amely megegyezik a koncert plakátján látható hegedűvel – annak tulajdonosától egyes fellépéseimre kapom használatra. A hangszer tulajdonosa nem kíván a sajtónyilvánosság elé lépni, kifejezett kérése volt inkognitójának megőrzése. A hangszer tudomásom szerint nem szorult javításra, amióta én is használom. Valóban több értékes hegedűn is játszom, nem kizárólag ezen, így például korábban a Magyar Államtól egy Testore hegedűt kaptam használatra.
Csak annyit tennék én is hozzá, hogy én is megkerestem azt a kanadai rendezvénytermet, ahol Edvin Marton először egy Stradivari közelében lehetett egy 1996-os verseny után, de sajnos nekem sem válaszoltak.
Fotó: edvinmarton.com