Szombaton adják át az újratervezett Olimpia parkot a Parlament mellett, közepén az újratervezett nemzeti ötkarikával. Megnéztük, milyen ismert szimbólumoknak tenne még tök jót a piros-fehér-zöld.
Az olimpiai ötkarikát 1912-ben tervezte Pierre de Coubertin, az újkori játékok megteremtője. Nem össze-vissza színes, mint egy gyerekrajz, hanem tudatos színhasználat eredménye: Coubertin munkája az addigi négy olimpián részt vett összes ország zászlajának szintézise. Ezt nyilatkozta róla a tervezés évében:
…a hat szín [az öt karika és a fehér háttér] így kombinálva hiány nélkül visszaadja az összes ország színét. Svédország kék-sárgája, Görögország kék-fehérje, Franciaország, Anglia, Amerika, Németország, Belgium, Olaszország és Magyarország trikolórjai, Spanyolország sárga-pirosa az új brazil és ausztrál zászlók mellett, az öreg Japánnal és az új Kínával. Íme, egy igazán nemzetközi szimbólum.
Az olimpiai ötkarika kész termék és egyféleképpen néz ki. A nemzeti ötkarika viszont szakít ezekkel az ósdi, internacionalista hülyeségekkel. A lehetőségek a világ nemzeti újratervezésére innentől határtalanok, nézzünk néhány konkrét példát.
Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Az agresszív adócsalók és rabszolgatartó ültetvényesek által alapított észak-amerikai ország zászlaja 1959-ig folyamatosan változott. A 13 csík a 13 alapító államot szimbolizája, az összes államot megjelenítő csillagok a 14. Vermont és az 50. Hawaii csatlakozásai közt eltelt 168 évben folyamatosan gyarapodtak. A jelenleg használt ötvencsillagos változatot egy 17 éves iskolásfiú, Bob Heft tervezte gimis házi feladatként, négyes alát kapott rá az iskolában, de megbeszélte a tanárjával, hogy szóba jöhet az ötös, ha elfogadják új amerikai zászlóként – elfogadták, megkapta az ötöst. Na, ezt az egész katyvaszt lehetne lecserélni a piros-fehér-zölddel.
A Suzuki logója
A japán vállalat 1909-ben alakult a csendes-óceán-parti Hamamacuban, eredetileg szövőgépeket készítettek a selyemiparnak. A harmincas évek végén kezdtek kísérletezni kisautókkal, aztán kicsit másképp alakultak a dolgok Japánban. A háború után visszatértek a szövőgépekhez, de nem sokáig – a pamutipar 1951-es összeomlása után robogókra álltak át, ebből nőttek ki később az autók. Esztergomi gyárukban 1992-től Magyarországon is gyártanak autókat. A vállalat logója nem sokat változott az elmúlt száz évben – lényegében semmit –, igazán ráférne egy kis frissítés, hogy a világ is tudja: a nemzeti Suzuki nem százéves, ócska szövőgép.
Szijjártó Péter
Az ananászfrizurájú teremfociőrült 1978-ban született Komáromban, már elég fiatalon csatlakozott dolgokhoz, amiknek közül volt Orbán Viktorhoz, és ez remek választásnak bizonyult: a rugalmas kommunikációs képességeit egyre nagyobb színpadokon bemutató fiatal szakember az egész világ előtt képviseli hazánkat, meg-megtekint, kezet ráz. Mennyivel frappánsabban, a szavak helyett a képek és a színek nyelvén képviselhetné nemzetünket a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős, rózsaszínes bőrű államtitkára, ha egész sportos teste piros-fehér-zöldbe öltözne.
Lehet folytatni a sort!
Címlapkép: Nagy Attila