Ramadán hónapjában – 2014-ben épp most – a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek: se nem esznek, se nem isznak. Remek hír ez az észak-svédországi Kiruna 700 muszlimjának, ahol 50 napig nem nyugszik le a Nap.
Ramadán hónapjában – 2014-ben épp most – a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek: se nem esznek, se nem isznak. Remek hír ez az észak-svédországi Kiruna 700 muszlimjának, ahol 50 napig nem nyugszik le a Nap.
A pakisztáni Fatima Kaniz öt éve érkezett a sarkkörtől 145 kilométerre északra fekvő városba. „Hajnali háromig vártam, hogy elmondhassam a magribot [a negyedik, napnyugtakori muszlim imát]” – mesélte az al-Dzsazírának, mely a minap publikált riportot a pazar teológiai anomáliáról. „Hajnali háromig virrasztottam, míg kínai szobatársam a menekültközpontban szólt, hogy ennek semmi értelme. Arra gondoltam: micsoda fura hely ez?”
Az iszlám naptár holdnaptár, hónapjai a Gergely-naptárhoz képest gyorsan elmásznak. A vallást a hetedik század Arábiájában, annak extrém naphosszingadozásoktól mentes földrajzi szélességén összerakó Mohamed próféta nem gondolhatott arra, hogy ebből egyszer baj lesz. Hát most lett: a svéd állam az országba érkező menekülteket Kirunában szállásolja el, amíg elbírálja kérelmeiket, az idei Ramadán pedig június 28. és július 28. közé esik, amiből az első 19 nap alatt egyszer sem megy le a nap.
Mintegy 700 muszlim él Kirunában, sokan a szíriai polgárháborúból menekültek. A szunnita iszlámban nincs olyan központi figura, aki fatvát adhatna ki erre az esetre, így mindenkinek saját megoldást kell keresnie. A szír Gasszán Alankár azt találta ki, hogy mekkai idő szerint böjtöl, hiszen mégiscsak onnan származik vallása. „Nem vagyok biztos benne, hogy jól csinálom” – mondta Alankár, aki Libanonon, Törökországon és Görögországon keresztül menekült Szíriából Svédországba. „Isten házában fogom csak megtudni, ha eljutnék a mennybe.”
A legtöbb kirunai muszlim a dublini székhelyű Európai Fatva- és Kutatási Tanács (European Council of Fatwa and Research, ECFR) útmutatását követi, akik stockholmi idő szerinti böjtölést javasolnak. A pakisztáni Kaniz azonban maradt a helyi időnél, és az imaidő-kalkulátor időpontjai szerint böjtöl. Lesz nap, amikor ez 23 óra lesz (az imák időpontját is a Nap mozgása határozza meg). Tavaly, amikor szintén nyáron volt Ramadán, ugyanígy csinálta. „Volt úgy, hogy elfáradtam, és busszal jöttem haza gyaloglás helyett, de alapvetően nem volt bajom. Mondjuk sokszor ránéztem az órára” – mondta.
A mászkáló böjti hónap persze ugyanígy eshet télre is, amikor ugyanennyi ideig nem kel fel a Nap. „Na és olyankor miért nem jönnek és kérdezősködnek a Ramadánról?” – tette fel a kérdést Huszein Halava, az ECFR főtitkára. Az a terv egyébként, hogy a tanács készít egy ima- és böjttáblázatot ezekre az extrém földrajzi szélességekre, hogy aztán aki akarja, betarthassa.
A szomáliai Abdulnasser Mohammed 2000-ben került Kirunába, amikor Ramadán pont télre esett. „Akkoriban még semmilyen iszlám szervezet nem volt itt, és a neten se találtam semmit, úgyhogy magamnak kellett kitalálnom, mi legyen – mondta az al-Dzsazírának. –Végül olyan öt órát böjtöltem.”
Forrás: Al-Dzsazíra. A gif Simon Wilks videójából készült.