A Cink kiáll a megvert M1-híradós mellett. Aki megütötte , a sajtó- és véleményszabadságot támadta, és személyesen minket is megütött.
A Cink kiáll a megvert M1-híradós mellett. Aki megütötte , a sajtó- és véleményszabadságot támadta, és személyesen minket is megütött.
Szar dolog a szólásszabadság. Pont annyira elidegeníthetetlen joga egy tökös függetlennek, mint egy szervilis kormánypártinak. Ezt sokaknak néha baromi nehéz lenyelni.
A sajtószabadság egyik része, hogy bármit szabadon le lehessen írni vagy be lehessen mondani. Aztán van a másik, hogy ezt lehessen kritizálni, leleplezni, francba küldeni, isteníteni, kinevetni vagy sárba taporni. Mármint a produktumot – nem pedig a szerzőjét.
Látom a saját netes ismerőseim körében, hogy hányan örvendeznek most, hogy milyen jól megkapta a szemét Fidesz-propagandista. Ostoba ember mond ilyet, aki majd akkor ébred talán föl, amikor az ő arcán csattan a szívlapát.
Tökéletesen érthető, ha valaki föl van háborodva azon, hogy a kormány tízmilliárdokat költ nevetséges, hazug, álságos propagandára, a mi pénzünkből. Nem csoda, ha valaki lila fejjel ordít, ha meglátja az M1-es hírcsatorna bármelyik blokkját, legyen az időjárás-jelentés vagy híradó. Ez kétségtelenül szégyenteljes és botrányos. Vérmérséklettől függően tombol vagy elnémul az ember, ha mondjuk jelen van egy budapesti eseményen, aztán látja, hogyan számol be arról a közszolgálati MTI és M1. Ezeknek azonban semmi közük Borsa Miklós megveréséhez.
Borsa Miklós egy tévécsatorna alkalmazottja, és vele szemben könyedén bevethetjük a Főbenjáró Tévés Büntetést, miszerint ha úgy érezzük, hogy béna vagy hazudik, átkapcsolunk, és soha többé nem térünk vissza. Borsa Miklósról megmondhatjuk, lerajzolhatjuk és leírhatjuk a véleményünket. Borsa Miklós olyan munkát választott – ráaádásul közpénzből fizetett munkát –, amivel automatikusan jár a nyilvánosság, annak az összes jó és rossz oldalával együtt. Bármit le kell nyelnie, amit a tévés produkciójáról mond vagy ír az ember. De ebbe természetesen nem tartozik bele a megverése.
Ezt még kétségbeesett tiltakozásnak sem lehet minősíteni És ez még csak nem is szimpla bűncselekmény vagy szabálysértés. Borsát azért verték meg, hogy legalább szimbolikusan elhallgattassák. És ezzel az összes magyar újságírót verték meg és próbálták meg elhallgattatni. Nem egy embert csépeltek, hanem szabadságunk egyik fontos zálogát.
Ebből a szempontból tökéletesen mindegy, hogy egy hazugnak érzett, közpénzből fenntartott kormányközeli hangot akarnak elhallgattatni, vagy mondjuk egy bátor, független leleplezőt. A lényeg a gesztus: nem tetszik, amit mondasz, betöröm a pofádat. Ez ugyanolyan gusztustalan és elfogadhatatlan, ha a Híradó munkatársával művelik, mint ha az Átlátszóéval tennék.
A magyar köztévé miatti dühöt Borsán kiadni ettől függetlenül is totál értelmetlen. Az igazi bűnösök azok, akik megrendelték a közmédia totális hazugsággépzetté alakítását, meg azok, akik törvényíróként és magas beosztású közmédiavezetőként megvalósították. Meg azok a szerkesztők, akik nap mint nap meghamisítják a híreket. Önmagáért nyilván 100 százalékban felelős Borsa, de az egészen biztos, hogy a mai magyar közmédia nem miatta ilyen.
De megverni akkor is undorító dolog lenne, ha ő lenne a főbűnös.
Aki tiltakozni akar ez ellen, az millió formában megteheti. Ha megveri Borsát, azzal az igazi szabad sajtónak épp akkora kárt okoz, mint a politikailag motivált hazugsággyárosoknak.