A szerelmi költészetnek óriási hagyománya van a világirodalomban és a magyar irodalom berkeiben is. Tudjátok, mi a közös Szapphóban, Lord Byronban és Ady Endrében? Egyikük sem írt olyan plasztikusan a szerelemről, mint Cetli!
A szerelmi költészetnek óriási hagyománya van a világirodalomban és a magyar irodalom berkeiben is. Tudjátok, mi a közös Szapphóban, Lord Byronban és Ady Endrében? Egyikük sem írt olyan plasztikusan a szerelemről, mint Cetli!
Lassan egy hete került fel a Youtube-ra, tegnap járt körbe a Tumblr-en a klipp, ami egyszerre forradalmasíthatja a magyar könnyűzenei életet és a csajozási technikákat is. Cetli dala a maga nemében tökéletesre sikerült.
Légy velem
A vers zsenialitása gyönyörű ívében rejlik. A költő nem ront ajtóstul a házba, egyfajta invocationak lehetünk tanúi az első versszakban, ahol a szöveg nem az isteni múzsát, hanem magát a még meg nem nevezett Lányt, a szerelem tárgyát idézi meg:
Mikor először megláttalak,
Már akkor tudtam, te kellesz nekem.
Csak rád kell néznem és elolvadok,
Arra kérlek, légy mindig velem.
Nem áll a bot
A költemény az idealizált kedves leírásával folytatódik. Cetli azonban ezt sem akárhogy teszi, ott lehetett fejben irodalom órán. A szeretett hölgy leírásánál Csokonait parafrazeál. A Reményhez legszebb soraihoz hasonlóan a kedves hiányának szörnyűségével festi meg a képet (Jaj, de friss rózsáim/Elhervadtanak/Forrásim, zőld fáim/Kiszáradtanak/Tavaszom, vígságom/Téli búra vált/Régi jó világom/Méltatlanra szállt).
Mikor elmész, mindig lelankadok,
És akkor már nem áll a bot.
Ha tehetném, egész nap veled lennék,
És éjjel-nappal csak szeretkeznénk.
Minden szavad
A költő a finom indítás után vátesz hevülettel dobja sutba a romantikus sztenderdeket. Provokál, leírja hogyan hatnak rá szerelme szavai. Ezt párját ritkító leírás követi a nagybetűs Nőről.
Bármit mondasz, minden szavad,
Csiklandozza a farkamat.
Olyan jól nézel ki, bazmeg
Szép a melled, jó a segged.
Elintézem a résztvevőket
Kukorica "Cetli" János az ő Iluskájáról és a mindig csak kartávolságra lévő, de el sosem érhető tündérországról, a szerelmével együtt töltött minőségi percekről ábrándozik. A remény mindig fennmarad.
Bárhogy érzed, mondd ki bátran,
Ha benne lennél egy orgiában,
Én elintézem a résztvevőket,
Akik éjjel-nappal velünk kefélnek.
Mert este jön majd a 69
A költemény vége felé, amikor a remény csillaga egyre távolabbinak, elérhetetlenebbnek tűnik, Cetli bebizonyítja, hogy a kétségbeesés lantján is bármikor lenyom egy észveszejtő szólót.
Most még mosolyogsz, mert azt hiszed viccelek,
Úgy megbaszlak ketté áll a füled.
És az a szép szemed, ami egész nap ragyog,
Emlékeztet rá, hogy a csöcseid jó nagyok.Hidd el nekem, nincs jobb annál,
Mint egy kora reggeli anál.
Ha elfáradtál, jobb, ha lepihensz.
Mert este jön majd a 69.
Az análvonaton nincsen fék
A mű audiovizuális csúcspontja egyértelműen a kiállásnál van. Erre a pillanatra hegyezi minden érzékszervünket előtte a dallam és a szöveg harmóniája. Az "análvonat" metaforája, a sebesség és az erő futurista toposza egyértelműen jelzik: bár Cetlin van amikor "mosolyognak" a lányok, és azt hiszik, viccel, de ezek az olykor kínos pillanatok sem parancsolhatnak neki megálljt.
Elillan a spleen, kiderül, hogy az élet csodaszép, mégis forog a föld, kamerába pillantva sugárzik az üzenet.
A vers a villoni értelemben vett pajzán refrén megkettőzésével kerekedik le. Cetli felemelkedhet az aranykoszorúsok pantheonjába.