Teljesen szabadon ürítheti ki Tarsoly Csaba a Quaestort, most is zajlik az egyedi kötvényesek kifosztása, hatósági asszisztálással – derül ki a Figyelő sokkoló cikkéből. Az írás szerint tudatos terv szerint folyik az érdemi vizsgálat késleltetése és a nyomok eltűntetése.
Teljesen szabadon ürítheti ki Tarsoly Csaba a Quaestort, most is zajlik az egyedi kötvényesek kifosztása, hatósági asszisztálással – derül ki a Figyelő sokkoló cikkéből. Az írás szerint tudatos terv szerint folyik az érdemi vizsgálat késleltetése és a nyomok eltűntetése.
Nem világos, a kormánynak mi olyan értékes a Quaestorban és Tarsolyban, hogy miután kormányszervek is finanszírozták a pilótajátékát, engedik neki, hogy elsöpörje a nyomokat.
Olyan kemény információi vannak a Figyelőnek az egyre sötétebb és titokzatosabb Quaestor-ügyről, hogy a tényeket feltáró Brückner Gergő közjegyző előtt tett nyilatkozatot arról: információi szerint milyen lépések várhatók a következő hetekben. Felhívtam: azért választotta ezt a megoldást, mert így később, ha minden úgy történik, ahogy ő tudja, erős bizonyítéka lesz arra, hogy az ügyben nem véletlenül történnek a dolgok, hanem tudatos terv alapján.
Tarsoly Csaba hatósági hátszéllel tüntetheti el a nyomokat, hiszen még mindig nem hallgatták ki. Miközben minden következmény nélkül hazudhatta azt kétszer is, hogy a Quaestor Financial Hrurira csődeljárást kezdeményezett maga ellen.
A Hrurira ellen ebben a pillanatban sincsen semmiféle csődeljárás, így a pénzek március 9. óta is szabadon mehetnek ki onnan. (Az öncsődről szóló első, 9-ei bejelentés nettó hazugság volt. Miután a Figyelő ezt megírta, a cég végre tényleg elindította az eljárást, de a kérelem nem felelt meg a törvényi feltételeknek – talán szándékosan –, így a bíróság visszadobta azt. Ez kulcsfontosságú dolog.
Például azért, mert időközben lejárt a Hrurira egyik kötvénye, amit épp az öncsődre – a nem létező öncsődre – hivatkozva nem fizettek ki a kisbefektetőknek. Szintén kulcsfontosságú volt a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 16-án tartott közgyűlése, vagyis az az esemény, ahol a munkanélküli exközmunkás Orgován Béla strómant vezérigazgatónak választották. De nemcsak emiatt volt kulcsesemény, hanem azért is, mert itt döntöttek arról, hogy a Hrurira azt az 57 milliárd forintot, amit kölcsönadott a központi Quaestor-cégnek, tulajdonrésszé alakítja, vagyis a leány megvette az anyját. A kötvényesek ezzel ugyanis hátrébb sorolódtak egy esetleges felszámolásban, és lényegében elvesztették az esélyüket, hogy valamit visszakapjanak.
Az elöljáró szervek vagy tökéletes impotenciával kezelik a helyzetet, vagy valamilyen felsőbb, titkos érdek mentén tudatosan segítik Tarsolyt.
Így fogalmaz Brückner, az egyébként közismerten visszafogott szerző.
Tarsoly és a kormányzat viszonyát illusztrálja, hogy a cikk szerint március 8-án vasárnap, egy nappal a nyilvános – és hazug – öncsődbejelentés előtt Tarsoly egy vezetői értekezleten elmesélte, baj van, öncsődöt fog jelenteni, de a helyzet megoldható, mert másnap bemegy Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki biztosan segít. De szükség volt Orbán Viktorra is, ezért azt találták ki, hogy közösen fogalmaznak egy levelet a miniszterelnöknek, hiszen Szijjártó azt biztosan eljuttatja a címzetthez. Erre másnap a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház még gyorsan kivette a pénzét a Quaestorból, aztán jött a kamu bejelentés.
Azt nem tudni, célba ért-e a Postás Peti által kézbesítendő levél.
(Update: erre a szálra ezt reagálta a Küküm.)
Egy másik felidézett anekdota szerint egy minisztériumi tárgyaláson az Eximbank tervezett, 500 millió dolláros nemzetközi kötvénykibocsátásáról volt szó, amikor Szijjártó egyik, a tárcánál dolgozó futsalos csapattársa odafordult a meghívott Tarsolyhoz, és megkérdezte: "Csaba, meg tudjátok csinálni?" Mire Csaba bólintott: "Meg." A dologból később nem lett semmi.
A cikk szerint bár a pilótajátékszerű kötvénykibocsátások miatt omlott össze a rendszer, a végső csődben tényleg volt szerepe a Buda-Cash-botránynak is, mert az ügyfelek azután napi 1-1,5 milliárd forintyi kötvényt váltottak vissza. Az igazi bukást egy intézmény okozta március 6-án, amelyik 2,5 milliárdot akart elvinni, de már nem tudták kifizetni. Micsoda szerencse, hogy legalább a minisztérium cége még megkapta a magáét három nappal később, 9-én. További hihetelen részletek a nyomtatott Figyelőben.