Nem Szibériában vagy szabadon választott sarkkörön a legundorítóbb a tél, hanem minden kétséget kizáróan Olaszországban, mégpedig a Ravennát Riminivel összekötő tengerparti sávon. Érzem, hogy rétegproblémának tűnik a mediterrán telek túlélése, de talán érdemes néhány fontos túlélési praktikával kiegészíteni ezt a nem túlkutatott területet.
Hányszor hallottam:
"-Sosem fáztam annyira, mint x városban, pedig az nagyon mediterrán hely!"
Európa déli oldala csodálatos és szépséges, országtól függetlenül Görögországtól Portugáliáig, de télen nagyon nagy szívás a hideg. Rövidnadrágban/atlétában lehet napközben kávézva figyelni az északi embereket, akik irigykedve nézik napsütötte bőrödet.
De aztán hazamész és rohadtul fázni fogsz. Ahol szigetelt és fűtőtesttel, kályhával ellátott lakások vannak, na az nem mediterrán vidék. Fűtetlen lakások, vékony ablakok, hatalmas kövek közötti lyukakon besüvítő szél, ez már ismerős.
Az említett Rimini-Ravenna sáv a tárgyalandó tájakhoz képest jóval északabbra van, de magyar szemmel már mediterránnak számít, mondjuk Pécs is. A Ravenna központú osztrogót királyság bukásának okára kíváncsiak számára már itt jelezném, hogy a tél volt tettes, minden más mellékes. Szóval azon a tájon a hőmérséklet pár hétre lemegy akár -4 fokig is. Ekkor olyan sűrű köd lepi el a vidéket, hogy maga a Hasfelmetsző is elégedetten csettintene, mert egy métert sem lehet látni. Ilyen köd nincs Magyarországon, sem máshol, nem is tudom mihez hasonlítani saját magán kívül. A páratartalom óriási, tehát az enyhébb fagyban is minden csont külön-külön remeg. Már ez is különösen szutyok érzés, de az a rohadt köd! Nemcsak vízpárát rejt ugyanis, hanem az a végállomása az Afrikából érkező pornak is. Valamiért Horvátországba már csak a ragacs jut el, az összes por és betegség Ravennában marad. Sétál az ember az életadó grappa felé, erre szó szerint beleütközik a rettenetes ködbe, amelyből pár mutált afro-talján vírussal a légzőszerveiben jön ki. Sosem voltam még olyan beteg, mint egy mezei téli séta után Riminiben. Pfúj. Majd a következő séta után. És a harmadik séta után is és többet ki se dugtam az orrom.
A képen az látható, amint a köd miatt visszafordítanak egy gépet Rimini felett.
Ennél sokkal melegebb helyeken folytatjuk a téli szenvedést, immár gyakorlati tanácsokkal. Eddig három európai, mediterrán térségbeli országban töltöttem el teleket, mert egy tél nem tél.
Olaszország
Kezdjük is Dél-Olaszországban, Pugliában. Illetve ne is sértegessük az ottani olaszokat, Salento lesz az, nem tűrjük Bari uralmát, ismét Lecce lesz a központ. Szóval Salento az a hely, ahonnan délre véget ér a fűtőtest és szigetelés övezet, mondhatnánk az európai összörökséget felváltja a főníciaisabb szemlélet. Ezért Salentoszerte még szinte csak olyan lakást lehet kibérelni, amely rendelkezik fűtéssel. Biztosan trehányul van felszerelve és a nyílászárók is tutira odavernek, de legalább nem fenyeget az azonnali fagyhalál, mint azt később tapasztalni fogjuk. Azonban a mediterrán tél nem hagyja magát, hideg helyett kapunk muffo-t. Azaz dohot vagy mifenét. Ahogy kisüt a nap, tehát januárban az első napsütéses, szélben 20 fokos napon kiül a rendes polgár az erkélyére. A reggeli capuccinó elfogyasztása során azonban máris elköveti a hibát: nyitva hagyja a teraszajtót. A délolasz télben ugyanis mind az Adriai, mind a Jón-tenger partján tilos a szellőztetés! Elég két-három, pár órás napoztatás/szellőztetés és támad a feketeség. Szó szerint. Először egy feketés árnyalat jelenik meg, általában a plafonon, de lehet a falon is. Majd pár nap alatt az egész felület matt fekete lesz. Pár hét és az egész lakás átmegy ravatalozóba. És tényleg, mert a muffo mindenféle tüdőbetegséget terjeszt, hogy rohadna meg. Mint az eddig is kiderült, fogalmam sincs az építészetről, ezért csak annyit sejtek, hogy a fűtőtt falakon telepedik meg a doh vagy mi, esetleg fekete gombaszerű dolog. Vizsgálgatása helyett azonnali írtás javasolt. Rutinosabbak már november elején sósavas antimuffo sprével kezelik az érzékenyebb felületeket. Viszont, ha elértük a tökfekete lakást, akkor nagy a baj. Mi hárman férfiak és ketten hölgyek napokig sósavaztuk a lakást és kentük össze-vissza a trutymót a plafonon, majd feladtuk. A lakás még több hétig sósavat árasztott magából, a muffo meg vígan növögetett tovább a padló felé a falakon. A képen kezdődő muffotámadás látható:
Gyakorlati tanács: költözés. Bármilyen radikálisnak tűnik, a saját kárán tanul az ember, ha megjelenik a fekete árnyalat, sokkal érdemesebb menekülni, mint ellenállni. Költség, idő és egészségkímélés egyben.
Portugália
Az EU nyugati határa, azaz óceáni gyepűje rohadt hideg telente. Porto nyaranta is. Az óceán sosem melegebb 18 foknál, kivéve nagyon délen, de az már a Földközi. Részletesen a lisszaboni telekről tudok beszámolni. Fűtés nincs, talán nem is láttam olyan lakást, amelyben lett volna vmi beépített megoldás. Mondjuk fogalmam sincs, milyenek a lakások Benficában, maradjunk a központnál. Két, portugál viszonylatban nagyon enyhe telet töltöttem Lisszabonban. Januárban pár hétig éjszaka 9 fok volt, tehát a lakásban is. Ahol nem volt fűtés, csak egy darab Junoszty televízió nagyságú elektromos melegítő, ami berregett és égetett, meg szikrázott. Két felnőttre és két gyerekre. Sőt, hóvihart is láttam, 5 percig tartott, 63 év után az első alkalommal. Pánik tört ki és emberek futottak az életükért a szállingozó hóban, tényleg komoly újdonság lehett nekik. Portugáliában csak és kizárólag elektromos mobil melegítőkkel lehet túlélni a telet, de az áram sajnos roppant drága. Azonban van valami Lisszabonban, ami tökéletes megoldás téli estékre. A Bairro Alto 500+ bárjára gondolok, ahol minden kocsmában élőzene szól és a brazil/angolai/zöldfoki-szigeteki egzotikus szépségek mellett akár norvég csajokkal is lehet csörögni. Kölköket meg összegyűjteni valakinél és janicsárban aludva melegítették egymást. Ezért a lisszaboni telekből csak bulikra és áramszámlákra emlékszem, amelyek azért voltak több mint elfogadhatók, mert belső fűtéssel átvészelhetők a hidegebb éjszakák. Ez a lisszaboni közkincs, heti legalább 3-4 bulival egész gyorsan eltelik a tél, inkább mint fűteni.
Gyakorlati tanács: Zöldfoki-szigeteki puncs (ponche de Cabo Verde), lehetőleg házi. Mindenképpen grogból legyen és az legalább 70%-os.
Málta
Ha ezt a posztot trikóban vagy ingben olvasod egy fűtött lakásban, akkor mélységesen irigyellek érte. Az orosz gáz pazarlása sokkal jobb, mint nagykabiban üldögélni egy felfűthetetlen lakásban. Sikerült beköltöznünk egy igen szép kilátású ingatlanba, azonban van egy apróbb hiba, amit kihagytam a számításból. Ez Gozo, de hivatalosan az egész ország legszelesebb helye. Olyan romantikusnak hangzott a neve: Ras ir-Reqqa View, amíg ki nem derült, hogy ez "Zordon Szelek Bérce Kilátó-t" jelent. Ha elindul (és azt teszi)a szél Szicília hegyei közül, olyan sebességgel fúj át az egész Földközi-tengeren, hogy a Szahara közepén is összehúzzák magukon a burnuszt a pásztorok és dobnak még egy szárított teveszart a tűzre. Na, ez van velünk szemben és köztünk egy darab vékony üveglap. Volt, hogy egyszerre öt darab forgószelet figyeltem meg a tengerben, ezek egyenként átfújtak rajtam és családomon. Sima ügy hetente egy hurrikán. Egyszer nem ráültem, hanem háttal ráfeküdtem a szélre és megtartott, köszi. Közben Máltán ÉJSZAKA a fűtetlen házakban ugyanúgy szétfagynak az emberek és kabátban üldögélnek a konyhában, de EZT ITT senki sem hiszi el, aki még nem járt erre. Akkor is fúj a szél, ha egyébként máshol nem. Két utcával arrébb már egy fuvallat sem, kis szigetünk fővárosában, Rabbatban pedig egy szál trikóban napoznak az emberek. A máltai "tél" gyönyörű, kint tulajdonképpen mindig jó az idő. De bent a lakásokban egyszerűen elviselhetetlenül hideg és nedves hideg van. Páratartalom (most amikor írom) 87%. 100%-nál mi van? Úszni kell? Na mindegy, ehhez kapcsolódik a megoldás. Mert van. Rutinos honfitársaktól megtanultam, hogy venni kell egy páraelszívót. Tökmindegy mekkora hézag van a lakáson, egy jó páraelszívó simán szárít a levegőn. Amíg ugyanis nagyon magas a páratartalom, a legjobb elektromos forgó-pörgő fűtőtest is csak magától legfeljebb 10 centi távolságig tudja megmelegíteni a vízfalat. Ami persze percek alatt tócsákban áll a padlón. De páraelszívó birtokában minden rendben, levegő szárazabb, a kecón csak 2-5 fokot kell felhúzni és ez könnyen oldható bármilyen kiegészítő fűtő megoldással. Képen közben egy induló víztölcsér ragyogó időben a semmiből:
Gyakorlati tanács: Gozo déli oldalán lakást vagy házat bérelni a Qala-Ghajnsielem tengelyen és egész télen meleg van, meg besüt a nap az ablakon.