Sokat változott a világ az elmúlt 1934 évben. Nézzük, hogy fejlődött egy belvárosi út építése az első és a 21. század között! Példavárosaink a római birodalombeli Pompeji és a magyarországi Budapest.
Sokat változott a világ az elmúlt 1934 évben. Nézzük, hogy fejlődött egy belvárosi út építése az első és a 21. század között! Példavárosaink a római birodalombeli Pompeji és a magyarországi Budapest.
A baloldali kép egy via munita típusú utat ábrázol a Nápoly melletti üdülőváros belvárosában, ami legkésőbb 79. augusztus 23-án épült, 24-én ugyanis kitört a Vezúv és eltemette az egész várost. A réteges, rendkívül masszív konstrukció látható része poligonális bazalttömbökből készült. A bazalt megszilárdult láva. Erre jöhetett még egy réteg római beton – ami sokkal, sokkal jobb anyag volt, mint a modern beton –, ez mára vagy lekopott vagy eleve nem is volt, dehát mégis közel kétezer évről beszélünk a világ egyik legdurvább tűzhányójának tőszomszédságában, úgyhogy még az is belefér, ha lekopott.
A jobboldali kép egy leendő magyar utat ábrázol a Kárpát-medencei főváros belvárosában, az Arany János utcában, ami jelenleg is épül. A kép 2013. december 14-én, szűk egy hete készült. Az ócska, rendkívül silány konstrukció látható része négyzetes műkőkockákból, a modern Magyarország kedvenc építőanyagából készült. A műkő ipari hulladék. Erre jön még egy réteg homok, ami kitölti a kockák közti réseket.
Újabb 1934 év elteltével újra megnézzük a két utat, addig is lehet tippelni:
Fotók: ho visto nina volare (Pompeji) és a szerző (Budapest)