Végre itt az ember, aki elkergetheti Bogyót és Babócát

Első pillantásra elkeserítő volt az összkép a Magyar Formatervezési Díj gálakiállításán, de kicsit szaglásztunk, és aranyat találtunk. Nagy Diána az aranyosállat-rajzolás Paganinije, ha valaki, ő száműzheti Bogyót és a rohadék Babocát a fegyenctelepre. Lógni fogsz, te randa csiga!

Illustration for article titled Végre itt az ember, aki elkergetheti Bogyót és Babócát

Fellélegezhet minden magyar anyuka és apuka: közel az idő, hogy ha cuki, illusztrált állatos sztorit adnál a kisgyereked kezébe vagy szájába, nem leszel kénytelen Babócára, a bénán megrajzolt, affektáló katicára, meg Vendelre, a borzalmas prózában kommunikáló pöcsfej szarvasbogárra hagyatkozni.

A fiatal szülők reménysége Nagy Diána, aki a doktori munkájával, egy japán–magyar képes gyerekszótárral pályázott a Magyar Formatervezési Díjra, és meg is nyerte az Emberminisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának különdíját. Nagy nagyszerűen eltalálta azt az egyszerű, vicces, a japán grafikai kultúrára és cukiságkultuszra reflektáló stílust, amivel a magyar gyermekipar császára lehet egyszer, már ha vágyik egyáltalán ilyesmire.

Nagy Diánával az Iparművészetiben megrendezett gálakiállításon találkoztunk, kissé már elszontyolodva, előtte ugyanis végignéztük a magyar dizájnkínálat legjavát. Pedig viccesen indult a dolog, a teremőrök ugyanis annyira ronda piros kendőt, illetve nyakkendőt viseltek a dizájnkiállításon, hogy az ember teste összerándult.

A díjazottakkal kezdtem a nézelődést. A királykategóriában, a termékek között az egyik nyertes Bereczki Dávid tanulóvitorlása lett, ami tényleg klasszul néz ki, de a legelső jegyzetem ez volt róla:

Mákja volt, hogy akadt vitorlázó a zsűriben.

Ha zsűritag lennék, és elém hoznának egy Illés Béla-fej alakúra font gombászkosarat, én is lelkesednék.

A másik termékdíjas, Tomcsányi Dóri 2014/15-ös őszi-téli ruhakollekciója előtt nem éreztem semmit, azon kívül, hogy elképzeltem, az összes ruhát szilvásgombóc alakú lányok viselik.

A legjobban kinéző díjazott tárgy Erdélyi Tamás "HBH kocka" nevű, távolról mászókának kinéző, vonzóan naracssárga-fekete objektuma volt. Közelebbről kiderült, hogy bár jól néz ki, ez nem gyerekjáték, hanem egy fura, a világuralom felé menetelő felnőtt szekta fétistárgya. A játszótereket a gyerekek elől elfoglaló szabadtéri exhibicionista testépítőkről van szó. Ők azok, akik ellepik az új építésű játszóhelyeket, és ott fegyencedzés jelleggel feszegetik az izmaikat. Hiába vannak kábé annyian, mint a jász származású nyúljelmezes műlegyezők, lassan az övék minden köztér, plusz folyamatosan épülnek nekik az újabb és újabb önmutogatók. Ennyi erővel kirakhatnának nagy tükröket a parkokba, meg hatalmas ventilátorokat azoknak, akik enyhén borzolódó hajjal néznek ki a legjobban.

A HBH kocka – eltérően sok létező modelltől – nem is álcázza magát gyerekek által is használható eszköznek, hiszen tele van nagy, kiálló csavarfejekkel.

A hivatalos propaganda és a köznapi élet közötti szakadékot viccesen illusztrálta, hogy a kultúrharcos Emberminisztérium egyik különdíját Gyulai Natália brutális neohippi műszőrme ruhakollekciója nyerte. Hála istennek, bár a szőrös cuccok nekem amúgy nem tetszettek.

Eszembe se jutott volna, hogy létezik kézműves magyar óraipar, így Kismarty-Lechner Balázs neobrutál karóráinál egészen meglepődtem, hogy utána a mellettük álló különdíjas kandalló-kályhát bámulva csak arra tudjak gondolni, hogy

milyen lehetett akkor a többi kandalló?

Merthogy a zsűrielnök korábban elmesélte, minden évben több kandallót neveznek be, és most végre sikerült díjazhatót találniuk.

A szokás szerint nem túl szépen illeszkedő fém és fa felület találkozását bámulva pont azon gondolkodtam, hogy talán egyszerűen iparilag nem vagyunk elég fejlettek az igazán dögös dizájnhoz, amikor belebotlottam valamibe, amiről kapásból látszott, hogy marha jó.

Pedig nem tárgy volt, vagy ruha, hanem egy font. Mármint nem egy brit bankjegy, hanem egy betűtípus, a neve Westeinde, és ott ácsorgott előtte az alkotója, Katyi Ádám, aki a látszat ellenére nem boybandtag, hanem tipográfus. A font megmagyarázhatatlanul kellemes érzéseket keltett bennem, pedig a kapcsolatom eddig annyi volt a tipográfiával, hogy nagyokat nevettem, ahogy Uj Péter, a szenvedélyes amatőr tipográfus ordítva tart előadást a talpas (vagy pont a talp nélküli?) betűk jellemteleneségéről. A Westeinde talp nélküli, és irtó kellemes olvasni bolhaméretben is.

NAK ezután mutatta meg Nagy Diána sajnos csak diplomamunka formájában létező könyvét. Két perc beszégetés után Nagy-rajongó lettem, aztán kizavartak, hogy mindjárt jön a miniszter átadni a díjakat.

Azzal a boldog tudattal búcsúztam, hogy

Babóca, lógni fogsz!

És most jöjjenek a klassz képek, NAK-tól, bónusz informatív képaláírásokkal!

Szalai András egyetemi docens (BME, Építészmérnöki kar) zsűrielnök az egyik díjazott terméket méltatja

Díjazott pályaművek:

Magyar Formatervezési Díj 2014, Termék kategória: Primus Dinghy vitorlás kishajó, alkotó: Bereczki Dávid

Magyar Formatervezési Díj 2014, Termék kategória: 2014/2015 Ősz/Tél ruhakollekció, alkotó: Tomcsányi Dóri

2014/2015 Ősz/Tél – részlet

Terv kategóriában az S'39 Hybrid Design Manufacture "Caltrope" elnevezésű mangrove-támasztékrendszere nyert

Vizuális kommunikáció kategória díjazottja: Westeinde Caption betűtípus, alkotó: Katyi Ádám

A Diák kategória díjazottja: Lamantin Jazz Fesztivál arculat, alkotó: Nagy Dániel

Nagy Dániel (képünkön) alkotására egyébként a fesztivál nem tartott igényt

Nagy Diána alkotása az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának különdíját kapta

Japán–magyar képes szótár és szótanuló játék

Nagy Diána a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója

MOME-s vizsgamunka

A Magyar Formatervezési Tanács különdíját Erdélyi Tamás HBH Kocka nevű szabadtéri sporteszköze nyerte el

Gyulai Natália egyedi felületképző technikával készült műszőrme kollekciója az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturáért Felelős Államtitkárságának különdíját kapta termék kategóriában