Lázadnak a krími tatárok, orosz katonai teherautók Jaltánál

Ötezer tatár vonult szerda délelőtt a krími autonóm köztársaság parlamentje elé, hogy kiálljon az új ukrán hatalom mellett. Ez egyáltalán nem tetszett a napok óta lázongó oroszbarát lakosságnak. Közben orosz katonai teherautókat láttak Jalta közelében.

Pár nappal ezelőtt már megírtam, hogy Szevasztopol orosz város szeretne lenni, és a feszültség azóta nem enyhül, hanem nő. A megmozdulások epicentruma a jelek szerint áttevődött Szimferopolba, a köztársaság székvárosába, ahol eddig főként azok léptek fel az utcán, akik a legkevésbé sem bánnák, ha a félszigetet pikkpakk Oroszországhoz csatolnák. A napokban egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is mondott olyasmit, hogy meg kell fontolni, mi legyen ennek a területnek a sorsa.

A krími tartárok viszont nagyon is bánnák, ha átjátszanák őket Vlagyimir Putyin szárnyai alá – ezen nem lehet csodálkozni, a sztálini időkben több lépcsőben kis híján megsemmisítették az egész népet -, ezért tüntetésbe kezdtek reggel. Csakhamar megérkeztek az ellentüntetők, a szembenállás huzakodásba és nyomakodásba torkollott, a beszámolók szerint a rendfenntartóknak nem sikerült különválasztani a két társaságot. A fenti felvételen is ilyesmi látszik. A tudósítók szinte csak férfiakat látnak a helyszínen, köztük sebesülteket, akik véres fejjel várják a továbbiakat.

Egy másik hír a félszigetről: Jalta környékén orosz rendszámú katonai teherautókat láttak, van róluk videó, célállomásuk egy Oroszország tulajdonában álló szanatórium volt. Több információ azonban nincs, hivatalos kommentár sincs.

És egy érdekes adat, hogy még közelebb érezzük magunkhoz a dolgokat: az orosz polgárháború során Kun Bélára bízták a Krímen a bolsevik uralom megszilárdítását. Ez elsősorban a vörösök által elfogott fehér hadifoglyok tömeges kivégzésében és a krími tatárok elleni etnikai tisztogatásban nyilvánult meg. Kétéves működése egyes becslések szerint csak a tatárok között 60 000 áldozatot követelt.