James Rebhornt tíz év után elvitte a bőrrák. Tegnap kiderült, hogy még sikerült megírnia a saját, megható nekrológját.
James Rebhorn neve nem biztos, hogy sokat mond az átlagos nézőknek, az arca viszont annál inkább. Több tucat filmben és sorozatban szerepelt, legutóbb például a Homelandben játszotta Carrie Mathison apukáját. Rebhorn tíz éven át küzdött a bőrrákkal, múlt héten, 65 éves korában viszont a szervezete már nem bírta tovább.
Rebhorn azonban halála előtt még megírta a saját nekrológját, amit most megpróbálok hatásosan lefordítani. Félelmetes érzés lehet halálos betegen megírni a saját életed történetét hét bekezdésben.
James Robert Rebhorn 1948. szeptember 1-én született Philadelphiában, Pennsylvania államban. Édesanyja, Ardell Frances Rebhorn (leánykori nevén Hoch) nagyon szerette őt és támogatta minden álmában. Megtanította neki, hogy mit ér a jómodor és az udvariasság, és hogy a vendégszeretet nem egy elhanyagolható dolog. Édesapja, James Harry Rebhorn nem kevésbé volt odaadó. Jim megtanulta tőle, hogy nincsen kifogás a rossz mestermunkára. Egy jól elvégzett munka ritkán tart több, vagy kevesebb ideig, mint egy rosszul elvégzett. Ők ketten hitet adtak neki és bölcsen arra bíztatták, hogy maradjon kapcsolatban Istennel.
Túlélte őt nővére, Janice Barbara Galbraith, a dél-karolinai Myrtle Beachből. A barátja volt, bizalmas, és sokkal jobban, mint ahogy bármelyikük bevallotta volna, támasza a nehéz időkben.
Túlélte őt felesége, Rebecca Fulton Linn és két lánya, Emma Rebecca Rebhorn és Hannah Linn Rebhorn. Ők voltak a horgonyok az életében, ők adták meg neki a szabadságot, hogy éljen. Az élete körülöttük forgott, nélkülük a létezése szinte elpárolgott volna. Rebecca szerette őt az összes hibájával együtt, a kiolthatatlan szerelemre náluk jobb példát aligha lehetett találni.
A gyermekei elmondhatatlanul büszkévé tették. Elszántságuk, hogy jobbá tegyék az emberi fajt és világot, reményt adott neki a jövőre nézve. Mindketten máshogyan gyászolnak, mindketten tegyék úgy, ahogy jónak látják. Jim reméli, hogy a távozását csak addig fogják gyászolni, ameddig feltétlenül szükséges. Sok jó munka vár még rájuk, és el kell kezdeniük azzal foglalkozni. Az idő elrepül. Túlélte még őt veje, Ben. Jim szerette Bent, mintha a fia lett volna, főleg ezekben az utolsó hónapokban.
Nagynénjei, Jean, Dorothy, Florence, számtalan unokatestvére, az ő családtagjaik, és megannyi elhivatott barát ugyancsak túlélik Jimet. Szerette őket, és tudja, hogy ők is szerették őt.
Jim a Wittenberg egyetemen és a Columbián szerzett diplomát. A Lambda Chi Alpha Nu Zeta 624 nevű testvériség tagja volt, egész életében evangélikus, és hosszú idő óta tagja az AMC és ACLU jogvédő szervezeteknek.
Jimnek megadatott a szerencse, hogy azzal kereste a pénzét, amit szeretett. Profi színész volt. A szakszervezetek mindig is támogatták ők, örökre hálás lesz azokért az előnyökért, amiket a szakszervezetek huzavonái eredményeztek. A kivételes tanárai és a szakma legjobb ügynökei nélkül nem nagyon lett volna karrierje. Minden szempontból szerencsés ember volt.
–Jim Rebhorn, 2014. március
Így megy ez.