"Az Európai Unió mást se tud, mint aggódni, aggódni és újfent csak aggódni. Ha valami baj van, akkor aggodalmát fejezi ki. Ha még nagyobb a baj, akkor még jobban kifejezi az aggodalmát. Vicc az egész" – mondta Jurij Andruhovics a vs.hu-nak.
A második leghíresebb ukrán író – az első nyilván Szerhij Zsadan, aki nem olvasta a Depeche Mode-ot, magára vessen – elég rendesen benne volt a forradalomban, és ő írta azt a meglehetősen romantikus hangvételű szöveget is januárban, amin a 444 jóvoltából magyarul is sokan meghatódhattatok. Akkor még biztos volt benne, hogy az ukrán nép győzni fog, vérével védi meg az érdekeit, most viszont már valamivel szkeptikusabb.
Az elmúlt-e már a kijevi tüntetők EU-optimizmusa kérdésre például ezt válaszolta:
Nagy a csalódottság. Persze ettől még tudjuk, hogy nincs más út, mint Európa felé közeledni, tehát a tüntetéseket továbbra is meghatározzák az EU-zászlók, és a kemény mag továbbra is határozottan EU-párti. A tüntetők igazi célja ugyanis továbbra is az európai uniós tagság.
Valamint:
Az EU nem akarja egészen orosz érdekszférában hagyni Ukrajnát, de azt se szeretné, hogy az EU tagjává váljunk. Az utóbbi miatt lesz mindig hűvösebb Brüsszel, ha Kijevben EU-párti erők kormányoznak.
A lengyel politikából pláne elege van:
A lengyel politika inkább csak úgy tesz, mintha érdekelné Ukrajna sorsa. A mai lengyel külpolitika nem különösebben tér el az említett európai pragmatikus iránytól. De a lengyel kormánypártnak a saját szavazói előtt kell eljátszania, hogy mennyire fontos neki Ukrajna európai integrációja. Mert az tény, hogy a lengyel társadalom elkötelezett híve Ukrajna európai irányultságának.
De a legérdekesebbek nem is ezek, hanem az, amit Ukrajna esetleges kettéosztásáról gondol. Pontosabban arról, hogy hogyan változnak az idők. Míg húsz évvel ezelőtt az egész Ukrajna sokkal inkább orosz volt, és csak néhány nyugati megyében élt-virult a kék-sárga identitás, addig mára megfordult ez. Vagyis az oroszbarátság rendesen visszaszorult, Andruhovics szerint nem is terjed túl a Donyec-medence határain. Ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy a Krím után a medence is leválik isten hírével, akár polgárháború nélkül. De ha az orosz hadsereg átlépi a határt, partizánháború még lehet.
Még egy: Andruhovics biztos benne, hogy a magyaroknak, a lengyeleknek és senkinek sincs okuk félni az ukrán nacionalistáktól, a jobbos szektoros Dmitro Jaros jó, ha egy százalékot elér majd a május 25-ei elnökválasztáson, míg a szvobodás Oleh Tyahniboknak meg kb. négyre van esélye.
Na ezek. Fussátok át az egészet, fentebb linkeltem, érdemes – jók a kérdések, faszák a válaszok –, ha érdekel még benneteket valamennyire szegény Ukrajna.