Pont ugyanaz, mint amikor rosszul játszott: egy góllal nyer, és továbbjut. A világbajnokság egyik legjobb meccsét hozták össze a belgák és az amerikaiak, és biztosan a messze legjobb nyolcaddöntőjét. Ezek ma este nem is töltöttek egyáltalán, csak lőttek, lőttek és lőttek.
Pont ugyanaz, mint amikor rosszul játszott: egy góllal nyer, és továbbjut. A világbajnokság egyik legjobb meccsét hozták össze a belgák és az amerikaiak, és biztosan a messze legjobb nyolcaddöntőjét. Ezek ma este nem is töltöttek egyáltalán, csak lőttek, lőttek és lőttek.
Azzal fenyegetőztem este, hogy ha megint hosszabbítás lesz, én aztán meg nem várom a végét – és ez mekkora hülyeség lett volna. Már maga a 0-0 is sokkal izgalmasabb volt, mint az előző keét góltalan rendes játékidő, a hosszabbítást meg egészen nyugodtan nevezhetjük történelminek. Kétgólos belga előny után egyszer csak elkezdtek jönni az amerikaiak hősiesen, és korántsem kellett volna csodálkozni azon, ha nemcsak a szépítés, hanem az egyenlítés is összejön nekik, volt hozzá ziccerük több.
Végül maradt a 2-1, és így az a különös helyzet állt elő, hogy minden nyolcaddöntőt a csoportgyőztesek nyertek, a másodikak meg mind egy szálig kiestek.
Most két nap pihenő jön, itt volt az ideje, utána az egyik ágon brazil–kolumbiai és német–francia, a másikon holland–Costa Rica-i és argentin–belga negyeddöntőket rendeznek.