Nyugi – nem most és nem nekünk, hanem még a rendszerváltás előtt, és nektek.
Ezt nem én találtam ki, hanem Varga Miklós, aki végre a Királydombon is eljátszhatja Istvánt, a királyt. Tudjátok, annak idején, az ősbemutató alkalmából egy Pelsőczy László nevű színésznek kellett tátognia Varga hangjára a híres előadásban és a belőle készült filmben.
De most a sors igazságot szolgáltat.
A kommunistás állítás mindazonáltal nem erről szól. Hanem az történt, hogy a Heti Válasz a holnapi nyomtatott számában megszólaltatja Vargát és Nagy Ferót, és a cucc promója gyanánt kiraktak egy kis kedvcsinálót. Mi tagadás, beletaláltak rendesen, így néz ki az idézet egészben:
Nekünk kommunistákból is a legrosszabb jutott – a környező országokban ugyanolyan elnyomás volt, de nem annyira, mint nálunk – mondja. – A nemzeti ünnepeinken akkoriban mindig ott volt a vörös zászló is, az Internacionálét el lehetett énekelni, a Himnuszt nem. Aggódtunk is, hogy a nemzeti jelképek erőteljes megjelenítése a hatalom ellenkezését fogja kiváltani, de amikor Horváth István belügyminiszter gratulált és jegyet kért a másnapi előadásra a lányának, tudtuk, nyert ügyünk van.
Úgy próbálom érteni, hogy a nemzeti jelképeket nem hagyták érvényesülni a szenyó kommunisták, de úgy is elég röhejes azért. Tényleg, hagyjuk a Szovjetuniót a francba, nem bánom, de mit mondjanak erre a romániaiak – ott élő magyarokostul –, hogy tehát:
a környező országokban ugyanolyan elnyomás volt, de nem annyira, mint nálunk
Eszem megáll.
Hát jó, szomorú egy barakk volt ez – a többihez képest –, mostantól ehhez tartsátok magatokat.